RitArt Academy

Címke: könyvírás

  • Ne nyomtass könyvet!

    Ne nyomtass könyvet!

    Még nagyon friss az élményem a hétvégi Szakkönyvírás és kiadás tréningem után, sőt, még nagyon friss a fáradságérzetem is, de muszáj beszélnünk valamiről, ami ott is elhangzott, és ami mindenki számára fontos, aki ír, vagy majd valamikor írni akar.

    A tréning egy pontján eljutottunk a könyvkiadás témakörben oda, amit minden írónak érdemes végiggondolnia:

    Nyomtatva vagy digitálisan adjam ki a könyvemet?

    A helyes válasz szerintem erre a kérdésre alapesetben az, hogy nyomtatva IS, meg digitálisan IS.

    De ahogy ez kijött a számon, megszólalt a klímamozgalmista énem is, és egy cseppet sem csodálkoztam, hogy először persze döbbent arcokkal, utána pedig megértő egyetértő tekintetekkel találhattam szembe magam.

    Feltettem a résztvevőknek ugyanis azt a kérdést, hogy:

    Szerintetek egy tonna papír előállításához mennyi fára van szükség?

    Konkrét számok nem, de szomorúan lemondó „rengeteg”, „elképesztően sok”, „sokkoló mennyiségű” kifejezések azonnal elhangzottak a szájakból, és máris láttam rajtuk, hogy sikerült átkapcsolniuk „mentsük meg a fákat” üzemmódba.

    De nem a fával van a legnagyobb gond.

    – A wikipédia szerint 1 tonna papír előállításához körülbelül 18-20 darab 30 éves fenyőfa szükséges – közöltem a résztvevőkkel.

    (Forrás: wikipédia/Papír)

    Ez nem tűnik soknak darabra, de a 30 éves távlat már mindenkit gondolkodóba ejt, és tovább erősítik ezek az adatok „a fákat mindenképp védenünk kell” szemléletmódot, ami – én úgy tapasztalom – már minden gondolkodó emberben (ide értve a gyerekeket is) megvan, létezik és aktív.

    De tovább folytattam a sokkoló tények sorolását:

    – A probléma nem a fával van, bár nyilván azzal is. A papírelőállítással az a legnagyobb baj, hogy az az 1 tonna papír, ami 18-20 darab 30 éves fenyőfát kíván, az a folyamat 417 köbméter vizet is emészt fel.

    Na, ettől mindenki lepadlózott, én pedig ahogy ezeket kimondtam, még a hideg is végigfutott a hátamon. Ott és akkor megtapasztalhattam, hogy egész más olvasni ezekről a dolgokról, szörnyülködni egy sort, és egész más közösségben BESZÉLNI róluk, és ott átérezni a döbbenet végigfutó hullámait.

    Elakadtak a szavak, csak sutyorgás jött a közönség soraiból, innen-onnan:

    – 417 köbméter víz? Úristen… Az nagyon sok…

    És akkor még folytattam tovább.

    – Mielőtt még valaki abba a tévhitbe ringatná magát, hogy a papír újrahasznosítása a megoldás, közlöm, hogy egy tonna újrahasznosított papír előállítása újabb 390 köbméter vizet igényel. A problémánk a klímaváltozás kapcsán a vízzel lesz, mert ha megborul a vízkörforgás, akkor azonnal azt fogjuk észrevenni, hogy nincs vizünk, nem tudunk mit inni.

    És itt a fizikus Éva közbeszólt:

    – És ez már most zajlik!

    Ne legyenek többé nyomtatott könyvek, csak digitálisak?

    Könyvet olvasni nyomtatott formában a legeslegjobb, ez tagadhatatlan, mert a nyomtatott könyv olvasása közben a szemünkön és agyunkon kívül több érzékszervünk is dolgozik, ami nagyban segíti a bevonódást, a megértést és a hosszú távú memóriába történő bekerülést is. Dolgoznak a tapintó érzékek; halljuk, ahogy lapozás közben zizeg a papír; a könyvnek súlya is van, ami a kinesztetikus képességeinket igényli; és persze ott az illat, a könyv fantasztikus illata. Ezek miatt sokkal jobban érezzük magunkat olvasóként, ha nyomtatott könyvben mélyedhetünk el.

    A digitális könyvek – gépen, mobilon, ekönyv olvasón – fantasztikusan praktikusak, de szokni kell a használatukat, és ha azt tapasztaljuk, hogy az így olvasott könyvek tartalmára kevésbé emlékszünk, az nem a véletlen műve. Az azért van, mert jóformán csak a szemünket használjuk: tapintásra, hallásra, szaglásra, és az izmainkra nincs szükség, így ezek hiánya azt jelenti, hogy a beépülés sokkal kevésbé valósul meg.

    Egy 250 oldalas, A/5-ös méretű nyomtatott könyv körülbelül 300 gramm. Tehát egy tonna papírból körülbelül 3300 könyvet lehet kinyomtatni. Ez elég sok, ha magánkiadásban adjuk ki, azt jelenti, hogy az 1000 darabos digitális nyomdai keret (mely költséghatékonyságból ennyi), háromszor is kimaxolható utánnyomással, ha elmegyünk az egyszeri maximum példányszámig. 3300 olvasó már nagyon sok!

    Azt gondolom, hogy ha a klímaváltozás megállítása, megfordítása a cél, akkor mostantól kezdve inkább az összes nyomtatott könyvről le kellene mondanunk.

    De azt is gondolom, hogy az hatalmas veszteség lenne a világnak!

    Minden olvasó megérdemli, hogy az, amit olvas, lehessen hozzáférhető nyomtatva is.

    Minden író is megérdemli, hogy az, amit írt, jelenjen meg a mű számára legtökéletesebb formában, nyomtatva IS.

    De mi, emberek is megérdemeljük, hogy 20-30 év múlva is legyen még mit innunk, legyen levegő, amit szívhatunk, megérdemeljük, hogy élhessünk még akkor is.

    Szóval valamiről mégiscsak le kell mondanunk…

    Szerintem a Just In Time rendszer, melyet már az összes felvilágosult folyamatban alkalmaznak, megoldás lehet egyelőre. Ez azt jelenti, hogy kis nyomtatott példányszámokkal dolgozunk, és mindig csak annyit gyártatunk, amennyire a következő hetekben, néhány hónapban szükség lesz (Just in Time: mindent pont időben – magyarázata pedig az, hogy nem úgy gyártunk, ahogy a csövön kifér, hanem okosan. Ha tudjuk, hogy valamiből a következő héten csak 10 darab kell, akkor nem tolunk ki ezret a folyamatból, mert az a legköltséghatékonyabb, a termék fajlagos költsége úgy lesz a legkevesebb, hanem csak azt a 10-et, mert a raktározás, a tárolás, és az elavulás fenyegetettsége túlságosan drága mulatság!) Például csak 100 darabot nyomtatunk egyszerre, nem pedig ezret, pláne nem megyünk offszet nyomdához, csak mert nekik a sokezres darabszám a szívük csücske.

    Hadd fogalmazzak egyértelműen: tudom, hogy erről a dologról nem tud mindenki, és nem is érdekel mindenkit. De mindenki, aki a Just in Time szemléleten túl könyvet nyomtat, az nemcsak magától, de az emberiségtől veszi el a levegőt, a vizet, és közben a papírelőállítás súlyos vegyszerigénye miatt még egyéb gazságokra is áldását adja.

    Ne nyomtass könyvet! Csak amennyit muszáj, csak amennyi 5-6 héten belül garantáltan elfogy!

    Ne pocsékold a vizet, a fát, az életet!

    Nagyon sokan felismerték már, hogy elektronikusan is könyv a könyv, és a fiatalabb korosztályok pláne nem igényelnek semmit, ami nem digitális. Mi, vén rókák még ragaszkodhatunk a nyomtatott könyvekhez, és az erről való leszokás harcát még talán meg kell vívnunk – önmagunkkal például. Az is lehet, hogy csak átmenetileg kell lemondanunk a nyomtatásról, és később majd visszaszokhatunk rá, ha helyreállt a bolygó.

    Addig bírjunk magunkkal! A könyv érték. Akkor is, ha „csak” egy fájl a gépen. Nyomtatott könyv nélkül évekig kibírjuk, sőt, van, aki ugyebár egész életében kibírja-kibírta könyv és olvasás nélkül.

    De ha nem lesz ivóvíz, abba három nap alatt belehalunk.

    Sajnos manapság ezt is kell mérlegelnünk, mikor a könyvünket tervezzük.

    Vidi Rita

  • Hogyan írjunk könyvet? Kézzel vagy géppel?

    Hogyan írjunk könyvet? Kézzel vagy géppel?

    Rengeteg írni kezdő teszi fel a kérdést magának: kézzel vagy géppel írjak könyvet? A kézzel és géppel írásnak is vannak előnyei, hátrányai, és természetesen mindkét módszerrel el lehet érni a flow állapotot, főleg, ha tolulnak a nagyszerű gondolatok.

    Hogyan írjunk könyvet?
    Hogyan írjunk könyvet?

    Kézzel

    A kézzel írás csodálatos előnye az, hogy a szemünket semmi féle képpen sem károsítja. Továbbá, azért praktikus, mert egy apró jegyzetfüzet és toll bármely táskában elfér, így mindig ott lesz a lehetőség hozzákezdeni az íráshoz, ha az ihlet megállíthatatlanul tör ránk. Kézzel írni akármelyik füzetbe, könyv hátuljába, határidőnaplóba lehet, akár munka közben is észrevétlenül lejegyezhető pár mondat. Az ilyen esetekben nyilvánvalóan a legcélszerűbb ceruzával írni, hogy szükség esetén eltávolítható legyen a szöveg.

    Azonban, ha valóban könyvet szeretnénk írni, akkor az összes leírt szöveget össze kell szedni és legépelni, így sokkal több időbe telik a mű elkészítése. A kéziratnak pedig legépeltnek kell lennie. Ezért nem célszerű az egészet kézzel írni, főleg, ha hosszú a mű.

    Javítgatáskor viszont kifejezetten hasznos lehet a begépelés, mert úgy jobban tudjuk magunkat ellenőrizni, mintha csak mindent visszaolvasnánk, de ezzel nem tanácsos túl sok időt eltölteni.

    Géppel

    A kézzel írással szemben a géppel írás hátránya, hogy a legtöbb képernyő, legyen az számítógépé, laptopé vagy tableté, szárítja, fárasztja, ezáltal rontja a szemet, így egészségtelenebb állandóan gépelni. Bár szemkímélő gépet is használhatunk, ha van rá lehetőség, de akkor is kíméletesebb kézzel írni. Nagy előnye viszont az, hogy bármikor hozzá lehet tenni nagy mennyiségű szöveget is a jegyzeteinkhez és belejavítani is könnyebb egy digitális dokumentumba, mint állandóan radírozgatni vagy húzgálni a kézzel írt szösszenetekben.

    Sőt, bármilyen hosszú szöveget írhatunk, hiszen a dokumentum nem fog ,,betelni”, mint egy füzet, vagy napló, így semmiképpen sem érezzük magunkat keretek között.

    Mi több, aki a saját írása elolvasásakor is küszködik, jobb, ha nem kézzel kezd hozzá egy nagyobb terjedelmű alkotáshoz. Gépeléskor nem merülhetnek fel ilyen problémák. Továbbá, a helyesírási hibákat is könnyebb kijavítani a jelzéseknek köszönhetően.

    Két agyféltekével

    A legnagyobb előnye pedig az, hogy gépeléskor mindkét kezünket használjuk, így két agyféltekés az írás, még akkor is, ha csak egy-egy ujjunkat használjuk, így könnyebben összhangban marad a jobb és bal agyféltekénk.

    Bár mindkét módszer megfelelő, a fentebb említett előnyök miatt érdemesebb a gépelést választani, de a legjobb, ha mindig van nálunk egy jegyzetfüzet, akárhová megyünk, hogy minden jó gondolatunkat lejegyezhessük. Továbbá, ha úgy érezzük, hogy a szemünk fárad és szeretnénk pihentetni, ne erőltessük görcsösen a gépelést, hanem térjünk vissza a papírhoz és folytassuk kézzel művünket.

  • A leggyakoribb hibák az írásban

    Avagy: írói hibák, de ezeket a lektorálás során könnyű kiiktatni

    Te is biztosan ismered azt a mondást, hogy „csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit”. Hát, ez igaz az írókra is. Az az író, akinek hibátlan a munkája, az gyakorlatilag egy betűt sem írt le…

    Mindenki, aki tesz valamit, cselekszik, az kisebb-nagyobb hibákat is vét a munkája során, de ezért nem kell magunkat ostoroznunk!

    A hibáinkból tanulni is tudunk, DE nem az írás átszellemült folyamatában kell a hibákra ügyelnünk, hanem UTÁNA, az utómunkálatok, a lektorálás, a korrektúra során. (tovább…)

  • Közösségi Könyvek Projekt

    2015 a Közösségi Könyvek Projekt első éve a RitArt Academynél.

    Az úgy volt, hogy bár már jócskán többen, mint 500-an elvégezték az Író születik tréninget, a könyvek mégsem születnek olyan ütemben, mint ahogy azt ez a létszám indokolná. Nem fogok most belebonyolódni a hazai könyvkiadás légüres terének taglalásába, és pláne nem fogom itt szaporítani a szót a magánkiadás előnyeiről és rejtelmeiről, megtettem már máshol és máskor, de azt azért szeretném gyorsan és lényegre törően kiemelni, hogy baromira nem kedvez a hazai környezet a feltörekvő írók számára… A könyvek nem megjelenése nem abból adódik, hogy az írók nem írnak, hanem leginkább abból, hogy a többség számára hihetetlenül kemény az akadálypálya, és bár van motiváció meg kézirat, mire végigverekszi magát az ember íróként ezen a folyamaton, pláne a terepen abszolút  laikusként, addigra évek telhetnek el!

    Ezért kitaláltam a Közösségi Könyvek Projektet.

    Közösségi Könyvek Projekt

    Ez úgy néz ki, hogy több író összedolgozik, és közösen írnak meg egy könyvet, ráadásul jobb agyféltekésen. Emiatt fontos kitétel, hogy kizárólag azok vehetnek részt a projektben, akik elvégezték a jobb agyféltekés kreatív írás tréninget a RitArt Academy-nél.

    Három könyvet tervezünk idén nyomtatásban megjelentetni: egy regényt, egy novelláskötetet és egy esszékötetet.

    Felismerve azt, hogy nem mindenki akar Don Quijote-ként megküzdeni a magyar könyvpiacon, viszont csapatban szívesen rész venne egy ilyen munkában a tervezéstől a kivitelezésen át a megjelentetésig, úgy döntöttem, hogy finanszírozom a Közösségi Könyvek kiadását. Az írók tiszteletpéldányokat kapnak, a kedves Olvasók pedig nagyon kedvezményes áron juthatnak majd hozzá a könyvekhez – hamarosan indul az előrendelés is.

    Így kezdtünk neki

    Mivel a regény a legösszetettebb és közben legszerteágazóbb feladat, ezért azzal kezdtük a munkát, hogy a regényíró csapatot verbuváltuk össze. Februárban megtörtént az első megbeszélés, és azóta online folyik a tervezés, egyeztetés.

    A projekt majdnem 30 hétig tart, és 21 író vesz benne részt, plusz  a projektvezető (idén mindhárom könyv elkészülését én menedzselem).

    Március 22-én lezárul a tervezési időszak, és megkezdődik az írás. A jobb agyfélteke és a kreativitás szavakkal a zászlónkon óvakodunk attól, hogy túlságosan behatároljuk a tervezés és az írás folyamatát, így csak néhány fix dátumunk van, amihez ragaszkodnunk kell, de azokhoz nagyon. Minden más képlékeny és újratervezhető.

    Most, mikor ezeket a sorokat írom, a karakterek készülnek lelépni a monitorról, és épülnek a helyszínek is. A cselekmény fő vonala már az első megbeszélésen kialakult.

    Miről szólnak a könyvek?
    Általában mi azzal szoktuk kezdeni a munkát, hogy eldöntjük, KIKNEK szólnak a könyvek. Aztán most úgy volt ugyebár a regénnyel és a novellával, hogy közös ötletelés alapján körülbelül három perc alatt megvolt a novelláskötet vezérfonala, a regény lényegét pedig egy jó óra alatt sikerült összeállítani – amit azóta is részletezünk és finomítunk.

    Hogy miről szólnak a könyvek, az legyen még titok. Az a tervem, hogy rendszeresen teszek majd fel ide részleteket, így ti is bepillantást nyerhettek a munkába, és a fázisokról is tájékoztatlak majd benneteket.

    De annyit elmondhatok, hogy én magam alig várom, hogy olvashassam! Szerintem számomra idén már ősszel itt lesz a karácsony ;).

    Mitől csodálatos ez az egész?

    Képzeld el azt a szituációt, amikor van 21+1 ember, akik teljességgel önmagukat adhatják, miközben egy közös célért dolgoznak, és ez a 22 ember hónapokon keresztül összedolgozik úgy, hogy gyakorlatilag nincsenek konfliktusok, sőt, mintha kitalálnák egymás gondolatait, úgy ringatóznak a regényírás gyönyörködtető hullámain.

    Nem, nem egy másik bolygóról beszélek, ez itt történik 2015-ben, a Földön, Európában, Magyarországon, a RitArtnál.

    De mondok még cifrábbat: a novelláskötetben 51 író fog megjelenni a novellájával. 51 különböző ember, akik most, ezekben a percekben is ott zsizsegnek egy zárt fórumon, és olyan fantasztikus érzés közöttük lenni, mint mikor gyerekként beszabadulsz a játszótérre. Öröm, gondtalanság, boldogság. Az élet maga.

    Biztosan hallottál már a flow állapotról. Nálunk a tréningeken húsz órás flow állapotban vannak a résztvevők. Most egy 30 hetes flow állapotban leszünk a regénnyel, és egy bő 10 hetes flow állapotban a novelláskötettel, és még nem indultunk el az esszékötettel. 😉

    A könyvek 2015 őszén fognak megjelenni, nyomtatásban és digitálisan is, de lesz mellé még meglepetés is! (Már azt is kitaláltuk, hogy hol lesz a novelláskötet bemutatója ;))

    És hogy addig se zökkenjünk ki a kerékvágásból, itt a Minerva Capitoliuma, ami havonta jelenik meg, novellákkal, esszékkel, mesékkel, és ingyenesen letölthető>>

    Jövőre már öt könyvet írunk a Közösségi Könyvek Projekt keretében: regényt, novellát, esszékötetet, mesét és verseskönyvet.

    Ha eddig azt gondoltad volna, hogy „áhh, sosem fog nyomtatásban megjelenni a nevem”, akkor remélem, ezek alapján újragondolod ezt a dolgot. A lehetőség adott, bármikor élhetsz vele:

     

  • 93 kihagyhatatlan tipp íróknak

    Egy kis infografikába összegyűjtöttem az íróknak szánt legfontosabb 93 tanácsunkat. Az infografikát itt találod:

    http://www.pinterest.com/pin/412431278350544687/

    A szöveget ide is kiteszem, mert vannak, akik mobilról neteznek és azon többnyire elég nehéz egy ekkora képen lévő szöveget olvasgatni.
    Tehát a lényeg:

    93 kihagyhatatlan tipp íróknak

    (tovább…)

  • Más értékesíti a könyved? – buktatók és a helyes szemlélet

    Más értékesíti a könyved? – buktatók és a helyes szemlélet

    Szövegírás

    Minden író álma az, hogy amikor készen van a kézirata, repülőrajttal robbanjon rá akár több kiadó is, és ő kedvére válogathasson a legjobb ajánlatok közül, majd a megjelenés után havonta csengessen a kassza a jogdíjaival, de vastagon ám!

    Nos, ez az a pont, amikor bilibe kell lógatnunk a kezedet.

    Mert ez a szituáció, hacsak nem te vagy Liptai Claudia, vagy Alföldi Róbert, nem nagyon fog előfordulni a következő 20 évben. (Sőt, ha ők is a semmiből írnának könyvet, nem megrendelésre eleve, akkor még nekik is kilincselniük kellene egy-két-sok kiadó ajtajánál…) (tovább…)

  • 8+1 könyvtéma ötlet vállalkozóknak, vállalkozásoknak

    „Oké Rita, elhiszem, hogy megtanítasz írni, és írnék én könyvet, de MIRŐL??? Egy vállalkozó nem írhat regényt!”

    Már vártam ezt és a hasonló kérdést, úgyhogy íme 8+1 könyvötlet, amit minden vállalkozónak meg kellene írnia. Tudom, most felnevettél a sátáni kacajoddal, de hidd el, ez holt komoly! (tovább…)

  • Hogyan adjuk el a könyvünket? Könyvmarketing

    Hogyan adjuk el a könyvünket? Könyvmarketing

    Checklista, hogy el is tudd adni a könyvedet!

    Ezek az értékesítési és marketing ismeretek és megoldások szükségesek ahhoz, hogy nagy arányban eljuss a potenciális olvasóidhoz:

    1.)    Kézirat valamilyen nem elhanyagolhatónak tekinthető készültségi állapotban. A vázlat még nem elég, de 3-4 fejezet, plusz egy jó vázlat már jó kiindulási alap. (tovább…)

  • Hogyan kezdjünk neki a könyvírásnak?

    Hogyan kezdjünk neki a könyvírásnak?

    Regény

    Hogyan kezdjünk neki a könyvírásnak?
    Hogyan kezdjünk neki a könyvírásnak?

    1.)    Álmodozz! Képzeld magad elé, ahogy egy rajongóidtól zsúfolt könyvtárban ülsz a pulpituson, szinte ragyogsz az örömtől, az arcod sugárzik, a közönség lélegzetvisszafojtva hallgatja a szavaidat, és te felolvasol a könyvedből.

    2.)    Tervezz! Kiknek szól, miről szól, hány fejezet lesz, az egyes fejezetek miről fognak szólni, kik fognak szerepelni.

    3.)    Tervezd meg a történetet, hogy hol kezdődik, hogy hol lesznek benne ütközéspontok, hogy hol lesznek benne kiállások, hol fog befejeződni, lesz-e lehetőség folytatásra.

    4.)    Tervezd meg és dolgozd ki részletesen a karaktereidet! Nagyon részletesen: lásd őket magad előtt, és szinte beszélj velük magadban. Élettel-teli, szerethető, néha saját gyengeségeikkel küzdő, előremutató és fejlődőképes karakterekre van szükséged, akik egyébként érdekesek is valami miatt.

    5.)    Dolgozd ki a helyszíneket is, nagyjából. Ha teljesen új Univerzumot teremtesz a könyvben, akkor ne csak nagyjából…

    6.)    Kezdj el írni mihamarabb! A terveket és a karakterek kidolgozottságát nem márványba véssük, hanem általában papírra rajzoljuk, tehát ha az írás lendülete közben eltérnél az előzetesen tervezettől, az nem gond, csak jelöld a terven, korrigáld a vázlatot!

    7.)    Írj lendületből! Ne állj neki oldalanként javítgatni, írj egy szusszra annyit, amennyit csak tudsz, majd ha elfáradtál, elfogyott az ihlet, akkor hagyd ott, pihenj kicsit.

    8.)    A pihenő után se kezdd el javítgatni, módosítani. Amint újra késztetést érzel, folytasd az írást, hadd formálódjon már kézzel foghatóan is a történet, hadd fejlődjenek a karakterek.

    9.)    Ha napokra elmegy a kedved az írástól, akkor közben jegyzeteld fel azokat a gondolatokat, amiket majd módosításként szeretnél bevinni a sztoriba.

    10.) Előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor kihuny a láng benned – még a könyv vége előtt -, és elkezded kritikus szemmel nézni az írásodat. Ne légy túl szigorú, de azért legyél szakmai! Elkezdheted az eddig elkészült részeket átolvasni, javítani, átírni, új ötleteket feljegyezni, a tervet átírni, stb.

    Így kell elkezdeni a könyvírást.

    Még véletlenül sem úgy, hogy a semmiből hirtelen nekiülsz és elkezded az üres lapon azt leírni, hogy:

    1. fejezet…

    Soha nem fogsz eljutni így a végére, vagy ha mégis, akkor abban nem lesz köszönet.

    A tervezetlen, tudatosságot nélkülöző regények legkésőbb a 40. oldalon ellaposodnak, érdektelenné válnak, az olvasót többé nem érdekli a hős, sem az ellensége, sem ezek barátai, sem senki, leteszi a könyvet, és többé nem veszi elő.

    Majd később írok arról, hogy hogyan NE írjunk könyvet, egyelőre tartsd ezeket szem előtt!
    A jelszó: örömmel írni!
    Abból nagy baj nem lehet ;).

    Vidi Rita

     

  • Mikor van készen egy könyv?

    Mikor van készen egy könyv?

    Szövegírás

    Ha még csak kacérkodsz a könyvírással, akkor talán még csak sejted a választ a címben szereplő kérdésre, de ha valaha eljutottál már könyv írásának a „végére”, akkor pontosan és rutinosan tudsz válaszolni.

    Egy könyv olyan, mint egy ház: sosincs igazán kész. A házban is lehet már úgy lakni, hogy bizonyos utolsó simítások örökre váratnak magukra, és a könyvet is lehet már úgy olvasni, hogy az írója legszívesebben még évekig javítgatná, de az olvasók attól függetlenül imádják. (tovább…)