Minden a jobb agyféltekés rajzolás tanfolyamokkal kezdődött! Vagy mégsem? Már korábban is alkalmaztak agyféltekéket összehangoló gyakorlatokat a kineziológiában, illetve tőlük átvéve az agykontroll oktatásában, amikor könnyebbé akarták tenni a gyerekeknek a tanulást.
A mai, bal agyféltekés dominanciájú világunkban a számok, a realitás, a kritika uralkodik. Ahhoz, hogy a jobb agyféltekénk képességei is érvényre jussanak, egy sokkal színesebb, megengedőbb, szabadabb teret kell létrehozni. Az állandó kontrollt, számonkérést, határidős munkát, szigorú szabályokhoz ragaszkodást bizonyos esetekben túlzásba visszük. Vannak helyzetek, munkák, amikor ez elengedhetetlenül szükséges, de például ez a szemlélet nyert teret az iskolai oktatásban is, nagyban akadályozva, hogy boldog, a maguk tehetségét megélő, önbizalommal és önismerettel rendelkező gyerekeket neveljünk.
Az internet térnyerésével, a virtuális világ kiszélesedésével egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a régi típusú, poroszos oktatás nem készíti fel a gyerekeket a jövőre. Nekik nem a bebiflázott tananyag lesz az érték, hanem a rugalmasság, a bátorság, a kísérletező kedv, a folyamatos tanulás. Nem az a nyerő, aki mindent tud, hiszen annyi az információ, és annyi a változás, hogy nem lehet mindent tudni, hanem az, aki gyorsan tudja összeszedni a szükséges adatokat, és azok alapján kreatívan tud ötletelni, megoldási javaslatokat adni és meg is alkotni a kitalált rendszereket, módszereket.
A két agyfélteke a RItArt logóban
Ehhez pedig arra van szükség, hogy a jobb agyféltekét „szabadon engedjük”. Korábban is felmerült már, hogy engedni kell a művészibb oldalunkat is megnyilatkozni, még akkor is, ha reál tárgyakról, vagy üzleti számításokról van szó. Sokkal hatékonyabban tudunk megjegyezni fizikai, kémiai tananyagot, ha azt valamilyen érdekes kísérlethez kötjük, ezt már jól tudjuk Öveges professzor kísérletei óta. De a menedzserek körében is elismertek például a brain storming (agymenés) vagy a mind map (elme térkép) technikák, mikor direkt kikapcsolják a kontrollt egy időre és minden ötlet jöhet, bármilyen vad is, illetve a szigorú pontokba foglalt tervezés helyett gombócos-firkálós-színes rajzon ábrázolják a folyamatokat.
Megállapíthatjuk, hogy nincs új a Nap alatt. Miért robbant be mégis a köztudatba ennyire különleges meglepetésként a jobb agyféltekés írás tanfolyam? Az is elég hihetetlen volt sokak számára, hogy rajzolni meg lehet tanulni négy nap alatt, és pálcikaember helyett önarcképet tudunk készíteni. A bizonyítékok mégis sokakat meggyőztek, sőt ma már sok rajztanár is alkalmazza a normál rajzórákon a jobb agyféltekés rajzoláson oktatott látásmódot, ezzel téve örömtelivé a korábban egyeseknek nyomasztó rajzórákat.
Míg a rajzolást a legtöbben kiiktattuk az életünkből, az írást nem tudjuk. Cikk, szakdolgozat, hivatalos levél, facebook post, magán levél, önéletrajz, beszéd… Mindig adódik valami. Ha pedig úgy születtünk, hogy mindig is írni akartunk, de sosem mertünk belekezdeni, vagy belekezdtünk, de nem találtuk elég jónak, ami megszületett, akkor az angolszász világban „el nem énekelt dal” szindróma nyomja a vállunkat.
A jobb agyféltekés írás tanfolyamokon mindenki fejlődni fog. Megtanulja, hogyan állítsa le a bal agyféltekét, illetve hogyan egyensúlyozza ki. Az itt megélt élményeket újra lehet teremteni az otthoni környezetben, azaz meg lehet tanulni ihletett állapotba kerülni. Lehet, hogy nem fogunk azonnal egy hétkötetes fantasy regényt rittyenteni, de túlléphetünk a „fehér lap fóbiánkon” és rendszeresen használva a technikákat eljuthatunk oda, hogy nem lesz probléma bármilyen szöveget megírni. A végzettek közösségében pedig inspirációt és információt kapunk arra is, hogyan jussunk el oda, hogy tényleg íróvá váljunk, folyamatosan alkossunk, és eljuttassuk a műveinket az olvasóközönséghez online vagy offline formában.
Jártál már jobb agyféltekés tanfolyamon?
Mit tapasztaltál?
