Kihagyhatatlan magas labdát kaptunk ma a divany.hu szerkesztőségének jóvoltából. Sákovics Diana utánajárt az agyműködéssel kapcsolatos tévhiteknek és cáfolatuknak, és ezt írta „Domináns a jobb agyféltekéje? Hazugság!” című cikkében:
Nincs olyan, hogy jobb vagy bal agyféltekei dominancia
… Ez az egész ötlet a hatvanas években egy Roger Sperry nevű Nobel-díjas tudós kutatásainak nyomán pattant ki a konyhapszichológusok fejéből, és olyan gyorsan el is terjedt, hogy azóta is nehéz kiirtani a köztudatból.
A teljes cikk itt olvasható: http://divany.hu/ego/2014/05/23/nincs_olyan_hogy_inkabb_a_jobb_agyfelteket_hasznalja/
Az újságírónő az írása ominózus részében a következő angol nyelvű cikkre hivatkozik:
http://www.livescience.com/39373-left-brain-right-brain-myth.html
Ha ilyen cikkek és hírek jelennek meg, mindig megszaporodik a postaládámban a „Rita, te mit szólsz ehhez?” kezdetű levelek száma.
Mint ahogy tömegével kérdeztétek anno, hogy mi a véleményem az úgynevezett agyfélteke-tesztekről, amik azt hivatottak felderíteni, hogy kinek milyen agyféltekei dominanciája van.
Most egyszerre válaszolok a két kérdésre.
Agyfélteke tesztek. Jók ezek, vagy csalások?
Az agyfélteke tesztek szerintem: jók játéknak, meg arra, hogy elgondolkodtassák kicsit a teszt kitöltőjét, hogy vajon mi lehet az agya eldugott részein. Gondolkodni sosem árt ugyanis. És azt sem árt figyelembe venni, hogy az empirikus, vagyis tapasztalati úton születő megfigyelések is el szoktak vezetni tudományos áttörésekhez. Karriert, iskolaválasztást, vagy bármilyen, hosszútávra kiható, nagy horderejű döntést viszont nem alapoznék ilyen tesztekre, bár ha valaki mégis ilyen tesztek alapján dönt, attól még dönthet ugyebár jól!
Jobb agyféltekés dominancia, hazugság?
A „nincs olyan, hogy valamelyik agyféltekénk dominánsan működik” nézethez: a livescience.com oldalon közölt kutatási eredményekkel az a problémám, hogy olyan embereket figyeltek meg MRI-vel, akik pihentek. Figyeljék meg őket munkában! Kreatív írás közben, festés közben, tánc közben, tanulás közben, számolás közben, könyvelés közben, óriási kihívások közben! Van olyan, hogy átmenetileg valamelyik agyfélteke domináns. Olyan persze nincs, hogy az egyik teljesen elnyomja a másikat, hiszen akkor nem tudnánk működni.
Amikor beszélünk, akkor óriási a valószínűsége, hogy a bal oldal „tüzel” a képalkotó eljárásokon, amikor meg meditálunk, vagy relaxálunk, vagy pihenünk(!), akkor nagy eséllyel mindkét oldal egyforma aktivitást mutat. Egyébként érdemes elolvasni a többi cikket is a livescience.com oldalon, mert azok árnyalják az említett kutatás eredményeit. Ugyanis ez előtt is léteztek kutatások.
És most leszek olyan gonosz, és azt fogom mondani, amit örök, rendkívül bal agyas szkeptikusok szoktak: „És a kettős-vak tesztek? Majd akkor elhiszem, ha azt látom!” (Ezt nem én mondom, hanem a szkeptikusok, olvass csak bele a szkeptikus.blog.hu oldalba!)
Rita mondja: a jobb agyfélteke dominanciája létezik
Mint ahogy a bal agyféltekéé is.
Azt mondom, hogy igenis van olyan, hogy domináns valamelyik agyféltekénk, de nem állandóan, nem születésünktől fogva, nem genetikailag, hanem helyzetektől függően. Hol az egyik, hol a másik aktívabb, hol meg tökéletesen kiegyensúlyozottan működnek.
Igen ám, de a hétköznapokban, a jobb kezes emberek életében főleg, a bal agyfélteke a dominánsabb: állandóan beszélünk, állandóan szabályok szorítanak, állandóan meg kell felelnünk egy csomó elvárásnak, állandóan bírálatokat kapunk, és elvárják tőlünk még azt is, hogy mi bíráljunk.
Ez bal agyféltekés, és minden az, amit nem szeretünk sem csinálni, sem benne lenni… Most komolyan kérem, tedd a szívedre a kezed: az életed minden pillanatát, mozzanatát szereted?
A hazugság jobb agyféltekés ;).
Minden „nem-szeretem” dolgot a bal agyunkkal, lineárisan és racionálisan próbálunk megoldani, nyomás és stressz alatt. Minden ilyen élethelyzet és szituáció a bal agyféltekét dominálja, és túlságosan elnyomja a jobb agyféltekét!
Nem véletlenül szoktak a jó ötleteink reggelente, rögtön ébredés után támadni, hiszen amikor pihenünk, akkor az egyébként bal agyas világban a jobb agyféltekénk is szóhoz jut (lényegében ezt bizonyították be az MRI felvételekkel). Ekkor jönnek a felismerések, az AHA élmények, az új ötletek, a motiváció, és minden, ami hatalmas ugrásokkal képes minket előre vinni.
A bal agyfélteke tyúklépésekkel halad velünk előre, a jobb meg árkokon-bokrokon való átugrásokkal.
Ha hagyjuk, persze.
Aztán javaslom elolvasni a „Történtek hibák, de én nem tehetek róluk” című könyvet is, ami a racionalizálásról, és életeket megnyomorító hatásáról szól. Mindenki, aki többet racionalizál, mint amennyi új gondolatot táplál, az bal agyféltekés…
Hogy vannak-e erre tudományos kísérleteim és tanulmányaim?
Nincsenek. De ha valaha lesz rá pénzem, én is finanszírozni fogok egyet, és akkor majd győz a jobb agyfélteke ;).
(A gonoszkodás és az irónia is jobb agyas ;)).
Vidi Rita
Rita, ez (n)agyon találó !
IGEN, ajánlom a jutatás-finanszírozó agykupacoknak.
„Ez bal agyféltekés, és minden az, amit nem szeretünk sem csinálni, sem benne lenni… ” Én szeretek gondolkodni, számolni, matematikai feladatokat megoldani _is_. Valóban a mi kultúránkban mostoha helyzetben vannak a jobb agyfélteke értékei, de azért ne essünk át a ló túloldalára: a bal agyfélteke is tartogat örömöket, nem csak „szükséges rossz” 🙂
Mindkét agyféltekénkre egyformán van szükségünk, ideig-óráig lehet az egyik dominánsabb. Viszont a hétköznapokban egyértelműen a bal a dominánsabb, ezért kell a mi kultúránkban inkább a jobb agyféltekét edzeni. 🙂
Bal agyfélteke nélkül most nem írogatnánk itt egymásnak 🙂