Te is úgy nőttél fel, hogy mindenfelől azt hallottad, hogy ha felnőtt korodban lesz egy biztos állásod, akkor nagy baj nem érhet?

Te is úgy gondoltad, hogy a biztos jövőt a havi fix fizetés fogja megadni?

A rendszerváltással, immáron 25 évvel ezelőtt hozzánk is beköszöntött a kapitalizmus, de azt látom, hogy a gondolkodásmód még mindig a szocialista időket idézi.

Ez persze nem a te hibád, meg nem az emberek hibája, meg igazából senkinek nem a hibája, ez egy adottság. Egy helyzet, amiből  – mint mindig mindenből – igyekeznünk kell kihozni a maximumot. Természetesen csak akkor, ha többre vágyunk, mint amit a „gép dob”.

Mindig is vállalkozószellem voltam, de nagyon sokáig fogalmam sem volt arról, hogy az alkalmazotti-főnöki viszonyon túl hogyan működik a világ. Illetve volt némi rálátásom a szüleim által, mert ők vállalkoztak (is), de még ők is azt sulykolták, hogy a jó iskola, a jó bizonyítvány, a rendszerbe való belesimulás megkönnyíti majd az életemet.

Évekig ötleteltem titokban, és néha hasonló gondolkodású emberekkel véletlenül összeakadva csoportosan arról, hogy mibe lenne érdemes belekezdeni, de hát mindenhez vagy sok-sok pénz kellett volna, vagy pedig valami speciális szaktudás, vagy végzettség, ami nekem nem volt. Hogy a legegyszerűbb példánál, a boltnyitásnál maradjunk, ahhoz bizony eladói, sőt, boltvezetői végzettség is kell. Ezek megszerzése nem lehetetlen, csak – ha jól követtem az OKJ rendszer változásait, jelenleg évekbe telik – időigényes. Mire elvégzed az iskolát, már pont összeomlott és újjáépült a gazdaság.

A türelem meg sosem volt az erényem.

Meg aztán a saját lábra álláshoz idő is kell. Ha valaki dolgozni jár, mert olyan szerencsében részeltetett, hogy munkahelye is van, akkor mikor kezd neki az önmegvalósításnak, a valódi pénzkeresésnek?
Alvásidőben, alvás helyett?
Ebédidőben evés helyett?

Lehet egyáltalán egy fenékkel két lovat megülni?

Természetesen én is ismertem olyan fiatalembereket, akik a gyárban a 12 órás túlórás műszakot lehúzva, este még elmentek maszekolni szenetpakolni, bútorasztaloskodni, burkolni, vagy árut szállítani. És persze nőket is ismertem, akik eljártak még takarítani, terményt betakarítani, sőt, olyan lányt is ismertem, akinek konkrétan két munkahelye volt. Magamról úgy tartottam, hogy erre sosem lennék képes – főleg, hogy egyedülálló anyuka voltam, amikor már ennyire nyiladozott az értelmem, hogy vállalkozáson gondolkodtam -, illetve ezek a plusz munkák is mindig valamiféle alkalmazotti viszonyban történtek az elmondások szerint.

A vállalkozási gondolatokat tettekre akkor cseréltem, amikor a kisfaim 8 hónapos volt. Amikor már 6-8 percet eljátszott egyedül is, akkor ott olvasgattam mellette, és amikor elmentünk a napi több órás sétánkra, akkor vittem magammal egy jegyzetfüzetet és teleirkáltam tervekkel, ötletekkel. Amikor aludt – egyhuzamban maximum 20 percet -, akkor nyomoztam, adatokat kerestem, fórumokat olvasgattam, jogi szövegeket próbálgattam értelmezni.

Igazából minden szabad agykapacitásomat – ami nem volt sok a folyamatos kialvatlanság miatt – arra fordítottam, hogy előkészítettem a terepet a hivatalos vállalkozás elindításának. Ebben nem voltam egyedül, de akkor még nem is az volt a terv, hogy én vállalkozom, hanem az, hogy majd a férjem, én pedig támogatom. Kiegészítjük és segítjük egymást.

A nagyon nagy áttörés akkor következett, amikor letelt a gyes, a férjem már a cégben dolgozott, onnan kapta a fizetését, és le kellett válni az állam nyújtotta havi 26ezer forintos apanázsról, és helyette nem volt más bevételi lehetőség, csak amit a cégünk termelt. Gondolati szinten sem volt többé biztos menedék a munkahely, az alkalmazotti viszony. Aznap, amikor leszámolni mentem, új időszámítás következett: akkor kezdtem el írni az első könyvemet.

A vállalkozásunk számítástechnikával foglalkozott, kiskereskedelmi és szervizelési területen, és nekem már egyre kevesebbet kellett „besegítenem”. Rengeteg oktatóanyagot írtam az alatt a három év alatt, online oktatásokkal és letölthető anyagokkal pénzt is kerestem, de amikor bemutatkoztam valahol, hogy mivel foglalkozom, akkor azt mondtam, hogy „online vállalkozó vagyok”. Ezt körülbelül senki nem értette más online vállalkozókon kívül. Amikor megírtam a Dagadt ruhát – 2009 -, akkor merészeltem először mondani, hogy író vagyok, de azt sem értették. A második könyvem után – 2010 – viszont eljutottam oda, hogy nem érdekel, ha nem értik, én tényleg író vagyok.

De miből is éltem?

Először is, a könyvek eladásából. Aztán abból, hogy a könyvek témája alapján online tanfolyamokat, és letölthető, digitális anyagokat is készítettem, és ezeket forgalmaztam. (Pdf-sorozatok, oktatóvideók, hanganyagok)

A könyveket én magam is forgalmaztam, és ott voltak a bookline.hu-n is, illetve néhány kisebb kereskedésben is, de volt olyan partnerem is, aki nem boltban, hanem kiállításokon, rendezvényeken adott el belőlük.

Ha valahova meghívtak előadni például a Dagadt ruha tematikájából kiindulva az időgazdálkodásról, akkor sosem kértem honoráriumot, hanem csak egy asztalt, amin a könyveimet kirakva én magam értékesíthettem – a lányom vagy a barátnőm segített ilyenkor.

A könyveket .pdf – akkoriban 2009-2010-2011 még fehér holló volt az e-könyv olvasó, na, nem mintha most olyan nagyon elterjedt lenne… – formátumban is forgalmaztam, és nyomtatott verzióban is. A .pdf formátum kereken 1000 forinttal volt olcsóbb, mint a nyomtatott (ezt ma is így csinálom). Azt tapasztaltam, hogy ha egyszerre hirdettem a kettőt, akkor 40-60 arányban nyert a nyomtatott könyv a digitális – pdf – verzió előtt. Ha jól belegondolsz, ez döbbenetes, mert azt gondolnánk, hogy a digitális tartalom fikarcnyit sem ér az Olvasók szemében, de egy-egy ilyen kampány meggyőzött arról, hogy a 0 forint bekerülési költséggel bíró digitális tartalom igen is egy életképes termék, amire kereslet is van.

Az már bizonyos, hogy ha a könyvre nyomtatott verzióban van igény, akkor digitális verzióban is.

Aztán volt egy csomó olyan projekt, amikor másokkal összefogva közösen dolgoztunk együtt – mint például Vida Ágival a Rizsanélkül-ön és a Marketing Holliday-en, Skultéty Andreával, Dusik Andreával, Antal Bélával, Hantos Gyöngyivel, Jakab Gyöngyivel, Kelemen Katával, és még sokakkal a Minerva Capitoliumán -, amik vagy osztoztunk a bevételen, vagy örültünk, ha null szaldós lett, de néha csak a kiadásokat osztottuk szét.

Az összes bevételem közvetve az agyamból jött.

Nem mindig írott szövegért kaptam pénzt, hanem például azért, mert nem mindenkinek van ideje olvasni, autóban viszont tudja hallgatni ugyanazt a mondanivalót, amit leírtam, csak hanganyagként.

A könyvön és az általam megalkotott úgynevezett infótermékeken kívül nem adtam el semmilyen más fizikai terméket. Nem adtam el idézetekkel televarrt párnát, nem adtam el bögrét, nem adtam el semmit, csak azt a tudást, ami a fejemben van.

Honnan jöttek a termékötletek?

Onnan, hogy figyeltem az embereket, hogy a mi a problémájuk. Például a női időgazdálkodásról szóló Dagadt ruha kiadása után azt figyeltem meg, hogy páran arra panaszkodtak, hogy nincs elég önbizalmuk a változtatáshoz. Nosza, „összedobtam” egy önbizalomnövelő videótréninget.

Vida Ágival a Marketing Holliday ötletét onnan vettük, hogy konferenciáról konferenciára járva azt tapasztaltuk, hogy a legjobb dolgok az előadások közti szünetekben történnek, és viccesen azt találtuk mondani, hogy milyen jó lenne egy olyan marketingkonferencia, ahol a szünet az alap, és közben marketingről beszélgetünk. Sajnos a medence és a bikini kimaradt a buliból, de megcsináltuk, és azóta is azt a két napot emlegetik azok, akik ott voltak velünk, közel ötvenen.

Mindig arra kell figyelni, hogy mire vágynak az emberek, vagy mi az égető problémájuk.

Azt gondolom, hogy egy vállalkozóvénáját kifejlesztett szépirodalmi írónak sem kell ott megrekednie, hogy megírja a könyveit, majd búsongva szembesül azzal, hogy a kiadók nem taposnak érte, ha meg mégis, akkor évekig tart, míg átfut egy projekt, előleget nem akarnak adni, ha igen, akkor az aprópénz, a jogdíjak meg igencsak foghíjasan csordogálnak.

Miből csinálhat pénzt egy író?

Tételezzük fel, hogy megírtál egy regényt, és meg is jelent a könyved.

Hogyan és hol lehet eladni a könyvet?

–        A könyv digitális verziójának eladásából, saját értékesítéssel a weboldaladon, és kisebb partnereken keresztüli értékesítéssel. Digitális verziót leginkább csak a neten lehet értékesíteni.

–        A könyv nyomtatott verziójának eladásából saját értékesítéssel a weboldaladon, és kisebb partnereken keresztüli értékesítéssel.

–        Rendezvényeken értékesítés, kiállítóként.

–        Vásárokon, könyvvásárokon értékesítés.

–        Előadások vállalása – nem felolvasó est -, akciós vásárlási lehetőség felajánlása a közönségnek. (Mindezek dedikálással egybekötve)

–        Felolvasó estek szervezése – pl. könyvtárakban -, dedikálás, eladás.

–        Országos turné szervezése, amikor a könyveddel bejárod a nagyobb városokat.

–        Bejutás a Libri, az Alexandra, és egyéb boltok hálózatába.

–        Nem könyvértékesítő boltokban való értékesítéssel. Pl. kávézók, teázók, a célcsoportot célzó kisebb üzletek.

–        Bejutás a Tesco és az Auchan áruházaiba.

–        Bejutás a Postára.

Egy titok: nemcsak azért kell mindenhol ott lenned, hogy mindenhol eladjanak a könyvedből néhány darabot, mert bizony mondom néked, lesznek olyan csatornák, ahol sosem fog elmenni egy darab sem. De bárhol, ahol ott van a könyved, az nemcsak könyv, hanem reklámhordozód is egyben.

Lehet, hogy a legnagyobb rajongóid majd csak a negyedik könyved után fognak rádcsodálkozni, de akkor megvesznek tőled mindent, amit csak tudnak.

Nincs arra szabály, hogy egy könyvnek mikor van kifutási ideje, mert ha lenne ilyen, akkor nem lenne létjogosultsága az antikváriumoknak. Nyilván, egy jól beharangozott megjelenéssel – sok pénzbe kerülő marketinggel – az első hónapokban nagy kiugrást és értékesítési csúcsot lehet elérni, mint ahogy karácsony előtt is elég jól szoktak menni a könyvek, de ha nincs pénzed rekorddöntésre, akkor apránként építkezhetsz alulról: ahova csak tudod, bejuttatsz pár példányt, ha szükséges, rendszeresen utánnyomtatva a könyvet, és teszteled, hogy melyik csatorna a leghatékonyabb.

Ahhoz, hogy mindenhol ott legyél, természetesen nem lesz elég 50 darab könyv, de először ne is az legyen a célod, hogy minden kereskedőt betámadsz, hanem először legyen az a célod, hogy eladsz 10 könyvet. Majd még tízet, majd húszat, majd jöhet a következő 50 darab nyomtatása.

Mindezt vállalkozásban?

Eleinte nem. Ha van munkahelyed, és el tudod kezdeni mellette az írást-értékesítést, akkor még ne dobd fel az egészet egy lapra, hanem várj 3-4 hónapot. Ez idő alatt tegyél félre annyi pénzt, amennyit csak tudsz, de leginkább annyit, amennyiből 5-6 hónapig el tudsz majd éldegélni akkor is, ha nem lesz bevételed.

Ezt nemcsak az íróknak szokás tanácsolni, hanem minden kezdő vállalkozónak. Nem szabad úgy fejest ugrani a vállalkozó létbe, hogy csak szép reményeink vannak, pénzünk meg semmi. Először össze kell gyűjteni jó pár hónapra elegendő – na, nem a legnagyobb lábon élésre gondolva, hanem az alapvető dolgokra – pénzt, és utána kell megnézni, hogy milyen vállalkozási forma jöhet számításba. Természetesen minden nagy horderejű döntésedet könyvelővel kell megvitatnod, de azt látatlanban is tudom tanácsolni, hogy KATA adózású egyéni vállalkozás alapításával nem nagyon lehet most melléfogni. (Ingyen lehet alapítani, a KATA adózás a legkedvezőbb, és bármikor lehet szüneteltetni a vállalkozást. Természetesen alanyi áfamentesnek kell lenned. A könyv előállításának áfatartalma 5%, de ha ekönyvet akarsz eladni, és áfakörbe tartozol, akkor az e-könyvre 27% áfát kell rátenned az értékesítésnél! Ha alanyi áfamentes vagy – jegyezd meg ezt a fogalmat -, akkor 0% az áfa a termékeiden és szolgáltatásaidon.)

Miből lehet MÉG pénzt csinálni?

Ugye tudod, miért van a lovakon szemellenző? Azért, hogy semmi ne tudja elterelni a figyelmüket oldalirányban. Namármost, attól, hogy valaki író, és pénzt keres az írással, még nem kell kötelezően CSAK ebből bevételt szereznie.

Mint ahogy egy alkalmazott sem kizárólag a munkáltatójától kaphat vagy szerezhet pénzt, úgy ez igaz bárkire, aki valamiből jövedelmet lát. Miért pont az lenne az egyetlen bevételi forrás?

Házi feladat: ülj le egy nagy bögre gyümölcsteával egy A/4-es üres fehér lap mellé, és kezdd el írni a jelenlegi körülbelül ÁLLANDÓ és RENDSZERES bevételi csatornáidat egy szép, terebélyes listába. (Remélhetőleg nem egy tétel lesz a listán… ha igen, akkor anélkül is gondban vagy, hogy kizárólag írásból akarnál megélni…)

Mi lehet ezen a listán?
Munkabér, tisztelettdíj, vállalkozói kivét, osztalék, cafeteria, nyugdíj, családi pótlék, gyes, gyed, tgyás, bármilyen segély, amerikai nagybácsi rendszeres pénzküldeménye, gyerektartás, asszonytartás (házastárstartás), stb.

Mi az, amiből még pénzt, bevételt lehet csinálni?

Sok mindenből. Olyan sok mindenből, hogy erről legközelebb fogok írni. Már, ha érdekel. 😉

Tudom, ez már megint annyi infó, hogy azt sem tudod, mihez kapj hirtelen, de ha rám hallgatsz, most vonulj el ÍRNI! Az írás teszi az írót, nem az eladás. Az eladás a jómódú írót teszi, és szeretném, ha azok, akik ezt az oldalt olvassák, sosem küzdenének anyagi problémákkal.

Vidi Rita