Elég jó voltam magyarból az iskolában, de életemben először felnőtt fejjel találkoztam a központozás szóval. Mi a bánat ez? – gondoltam először kissé kínosan feszengve, majd mikor izgatottan utánanéztem – elvégre ahhoz túl sokat írok, hogy alapvető nyelvtani fogalmakkal ne legyek tisztában -, rájöttem, hogy jaaa, ezt én használom a gyakorlatban, meg gyanítom, mindenki.

Nos, az előbbi bekezdés tele van központozással.

Mi a központozás?

A központozás az, amikor írásjelekkel tagoljuk az írott szöveget azért, hogy:

• a mondanivaló pontosan menjen át, úgymond az író szándéka szerint;
• a szöveg könnyebben olvasható legyen, ne egy vaskos tömbben álljanak a szavak egymás után, mert azt nagyon fárasztó olvasni;
• a hangulatkeltés elérje a célját;
• az egyedi stílus jobban átjöjjön (vagy átmenjen, attól függően, hogy az írott mű melyik oldalán állunk ;));
• gondolatokat tudjunk közbeékelni;
• jelölni tudjuk a beszéd olyan sajátosságait, amit egyébként csak hosszas magyarázatokkal lehetne körbeírni.

Mik a központozás eszközei?

Ez már általános iskolai anyag, csak ott nem így hívtuk (szakértőktől kérdezem, ma használják az általános iskolában a központozás kifejezést?)

A központozás eszközei – tádám! – az írásjelek.

A pont:.
A vessző:,
A pontosvessző:;
A kettőspont:
A kérdőjel:?
A felkiáltójel:!
A gondolatjel: —
*A kötőjel: –
Az idézőjel: „”
A három pont a befejezetlen gondolat végén: …

A központozást segítik továbbá a bekezdésjelek, a felsorolások, a behúzások, és a szöveg tördelése is, ezek bármennyire is nem nyelvtani eszközök.

*Mindig megy a vita azon, hogy mi gondolatjel és mi kötőjel – a gondolatjel hosszabb, a kötőjel rövidebb -, de ez a vita azonnal értelmét veszti akkor, amikor tördelésre kerül a sor. Most, ahogy az előbbi mondatot leírtam, az első vízszintes vonal a szövegben gondolatjellé alakult a Word jóvoltából, a második meg nem. Katasztrófa? Nem.

Az agyunk nem azon dolgozik pontosan ebben az esetben, hogy „vajh’ ez itt gondolatjel, vagy kötőjel, Úristen, most mi lesz, ha nem tudom eldönteni…”, hanem azt értelmezi, hogy oda valami be van ékelve. Ha mondat legelején van a vonal, akkor párbeszédhez, vagy felsoroláshoz tartozik. A szövegből kiderül, hogy mivel állunk szemben. De a gondolatjelnek – vagy kötőjelnek – nem kell olyan túlzott jelentőséget tulajdonítani, hogy érdemes legyen ezen vitatkozni, mert ezek csak segédeszközök, a hangsúlyt még mindig a szöveg maga viszi el. Érdemes egységes jelölésre rászokni, de szerintem nem szakad le az ég, ha néha besikerül egy kötőjel véletlenül egy gondolatjel helyett. Vagy fordítva.

A közhiedelemmel ellentétben, nem úgy olvasunk, hogy karakterről-karakterre értelmezzük a betűket, és alakítjuk szavakká, mondatokká ezeket, hanem a szavak és szövegek réges-régen elraktározott képét hívjuk elő a memóriánkból, tehát ránézésre olvasunk. A ránézés nem kívánja meg a gondolatjel és kötőjel közti különbség értelmezését.

Magánvélemény OFF.

Akkor hogyan nézzen ki egy központozott szöveg?
Ha nincs központozás, akkor az már rossz?

Vessző és mondatvégi írásjel biztosan szerepel minden szövegben, tehát ilyen értelemben minden szöveg központozott. A további finomságok azonban sok szövegből hiányozhatnak, de ez nem biztos, hogy szárazzá, unalmassá, olvashatatlanná teszi a szöveget, mint ahogy az sem biztos, hogy a központozásban csillagos ötös írás alapvetően jó írás lesz.

– Üdvözlöm asszonyom, Thomas Deeplary vagyok, gyilkossági nyomozó – mutatkozott be, kezét üdvözlésre nyújtva. A nő elfogadta a felé nyújtott kezet, és határozottan megrázta, közben Tom szemébe nézett. Deeplary azt gondolta magában, hogy ha ez a nő bolond, akkor ő is biztosan az. – A kollégák mondták, hogy ön látott valamit vagy valakit. Elmesélné, kérem a történteket?

– Az úgy volt – kezdte Mavis, majd megakadt egy pillanatra, mert olyat látott, amit addig csak filmekben: a nyomozó egy jegyzetfüzetet és egy kis tollat vett elő és írni kezdett. Mavis kissé zavartan folytatta tovább: –  Hooogy, szóval, hogy a szokásos egészségügyi biciklitúrámat teljesítettem, mert tudja, az orvos szerint többet kellene mozognom, hát rajtam meg ne múljon, minden reggel letekerek húsz kilométert! – Johnston sheriff méltatlankodó ciccegésére oda sem figyelve folytatta tovább. – Szóval, amikor ide értem a tanya mellett elvezető úthoz, már messziről hallottam, hogy valahonnan a ház felől egy autó közeledik. Megálltam, mert már nem egyszer elsodort ez a szeleburdi népség, na nem az öreg Samuelson, ő mindig lassan és óvatosan vezetett, de például az a kelekótya Brady kölyök, azzal az óriási terepjárójával rendszeresen le akar tolni az útról.

Johnston sheriff akkorát sóhajtott, hogy az óriási udvar szélén álló hatalmas fák levelei egyszerre rezdültek meg, és magában megfogadta, hogy ha ennek az ügynek vége lesz, összehív egy lakossági fórumot, és kioktatja a lakókat, hogyan kell szabatosan és lényegre törően vallomást tenni.

***

Nos, hogyan érthetőbb? 😉

Vidi Rita

14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂