Egy csomó minden jót tesz a kreativitásnak, egy másik csomó minden meg kimondottan nem használ neki. Amikor valaki irigyli a szerinte hihetetlenül kreatív embereket, talán nem is tud róla, hogy azok, akik nem kreatívak, minden alkalmat megragadnak arra, hogy ne is legyenek azok.
Persze teszik mindezt öntudatlanul, egyszerűen csak élve az életüket. A mindennapjaink részei is képesek rombolni a kreativitást, még ha az első gondolatunk az is lenne ezekről, hogy pont ezek szükségesek a kreatív pillanatokhoz.
Kreativitásgyilkos hétköznapi dolgaink
Kialvatlanság
Szinte minden valamire való regényben és filmben szerepel az a szitu – a leghíresebb ilyen karakter Sherlock Holmes -, ahogyan az egyik szereplő kialvatlanul, karikás szemekkel oldja meg a rejtélyt. Azt kell, hogy mondjam, hogy aki küzdött már valódi, több napja fennálló kialvatlansággal, az tudja, hogy olyankor a testünk és az agyunk szinte csak az életfunkcióink fenntartására törekszik, mert többre nem képes. Aki azt hiszi, hogy az alvásmegvonás, a kialvatlanság, a minimálisan kevés pihenés majd kreatívabbá teszi, az tévúton jár. Egy szóval: aludj!
Alkoholfogyasztás
Alkoholt fogyasztani nem rendkívüli esemény a magyar társadalomban, sőt, még mindig tartja magát az a tévhit, hogy vacsora után 1-2 deci vörösbor mennyire egészséges (sokkal egészségesebb a vacsora utáni 10 deka jó minőségű étcsoki), dacolva azzal a ténnyel, hogy ezeket a feltevéseket már réges-rég megcáfolták. Minimális, alkoholos befolyásoltság is durván rombolja a kreatív – és kognitív – képességeinket, ezért, ha úgy gondolod, hogy folyamatosan szükséged van a kreativitásodra, akkor tedd le a poharat, az üveget, a demizsont, de még a kishordót is ;). Két szóval: ne igyál!
Dohányzás
Ezek nem tesznek jót a kreativitásnak
Nem fogok papolni arról, hogy mennyire káros a dohányzás, hogy mennyire rákkeltő, meg hasonlók, de szeretném kiemelni azt, hogy dohányzás közben CO, vagyis szén-monoxid kerül a szervezetedbe. Tudod, az a vegyület, amitől télen, fűtési szezonban emberek halnak meg… A CO a vörösvérsejtek oxigénfelvevő képességét rontják, ami azt is jelenti, hogy a dohányzástól nem jut elég oxigén az agyadba. Márpedig a kreativitás kulcsa az agyadban van. Két szóval: ne cigizz!
Gyógyszerek, drogok
Természetesen nem lehet összekeverni az aszpirint a heroinnal, de a hébe-hóba bekapott fájdalomcsillapító, és a rendszeresen szedett hatalmas adag gyógyszerek között is nagyon nagy különbség van. Az összes tudatmódosító szer rossz hatással van a kreativitásra, mert konkrétan leépítik a frontális lebenyt, ami egyben a problémamegoldó képességünk melegágya is. Tehát minden úgynevezett drog káros, még akkor is, ha régen is és ma is zseniális művek és alkotások születtek drogos befolyásoltság alatt. A drog tud olyat csinálni az agyunkkal, ami nagyon kreatívnak tűnik, csak kérdés, hogy megéri-e használni, ha közben belehalunk…
A gyógyszerszedés a mellékhatások miatt veszélyes a kreativitásra, meg az egymással ütköző gyógyszerhatások miatt. Ismétlem: egy-egy fájdalomcsillapító, görcsoldó nem ez a kategória. Természetesen nem azt mondom, hogy akinek egész életében gyógyszert kell szednie, az azonnal álljon le velük, ha kreatív akar lenni. Sokkal inkább azt mondom, hogy akkor viszont a másik három – alvás, ivás, dohányzás – kategóriánál kompromisszumok nélkül kell eljárni…
Nos, mi a véleményed? Lehet élni úgy, hogy eleget alszol, nem iszol, nem dohányzol, és csak olyan gyógyszert szedsz, ami biztosan hasznodra van?
Sokan azt mondanák, hogy igen, lehet így élni, csak minek…
De nekem az a véleményem, hogy ők nem ismerik a teremtés, az alkotás, a problémamegoldás örömét.
Te melyik csoportba akarsz tartozni? Ugye nem a másikba?
Vidi Rita
14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂
Csodálkozom, hogy a cikkben említett dolgokról írni kell.
Bár a kialvatlansággal, túlterheltséggel én is sokszor találkozom,
a másik három dolog fel sem merült az életemben mint akadályozó
tényező. Szerencsére a környezetemben is olyan emberek vannak,
akik hozzám hasonlóan nem élnek a fenti szerekkel.
Viszont a kreativitás hiányával ennek ellenére sokszor szembe találom
magam a mókuskerék szindróma miatt.
Ez ugyan nem okoz szervi károkat, de az életmód változtatáshoz szükséges
nehézségekkel meg kell küzdenem.
A négy kreatív gátló hétköznapi probléma sokaknál fennáll, akár egyidejűleg is.Aztán ezek a személyek korán meg is halnak, mielőtt a kreativitás kibontakozott volna náluk.A művész világból is ismerünk olyanokat,akik gyógyszerre alkoholt ittak, megduplázva ezzel az élet veszélyt.A kialvatlanság általában energia romboló, de tudunk olyan munkásról, aki két műszakban dolgozott és évekig nem aludt, mégis a vasútnál ellátta a feladatát.Kóros álmatlanság alakult ki nála, de nem volt hátránya a munkában, a szervezete beállt egy álló,éber pályára.A meditáció is egy aktív pihenés, 20 perc felér 2-3 óra alvással, a tudat pihen, a szervezet harmóniában van.Én korábban egy hivatali határidők miatt csak napi 4 órát aludtam, de napközben négyszer is meditáltam fél órákat, és teljesen kipihenten ültem oda az íróasztalhoz .Ez gyakorlat, életvitel kérdése.A stressz miatt azonban ma már muszáj napi 6 órát aludni,hogy másnap aktív legyek, mert az akarat egy idő után lecsökken.A kreativitás lényege, hogy mindenki azt csinálja,amit szívből csinál, mert az motiválja az embert, azt szereti végezni, a szeretet pedig pozitív.természetes energia.Ingyen van, csak le kell hívni..Ha megcsodálunk egy festményt, egy fát, energiához jutunk,mert Jézus mondta: amire a figyelmünket irányítjuk, az növekszik, de ezáltal, mi is növekszünk, mert visszahat ránk az energia.ma leggyorsabban így jutok energiához, az agykontrollt sem kell használnom,helyette meditálok olykor és az ürességet bámulom, ahonnan minden lényeges információ felbukkan.
Bocsánat, nem szeretném itt a kötekedő szerepét játszani, de valami nem igazán stimmel. Einstein, Szent-Györgyi Albert, és (Carl Gustav) Jung mindannyian pipáztak, azaz dohányoztak. Pedig ők a XX. század legkreatívabb emberei közé tartoztak. A Gugliba beütve Einsteinről például egy egész sor pipás képe jön elő, pedig nála kreatívabb embert nehéz elképzelni. 🙂
Az alkohol minimális dózisban alkalmazva szorongás és gátlásoldó hatású, melynek szintén kreativitás-fokozó hatása, vagy inkább precízebben szólva kreativitást felszabadító hatása van. (Itt viszont nem a szokásos mennyiségű alkohol fogyasztásról van szó, hanem elegendő néhány milliliter bevitele, és nem több.) Ja, megnéztem, a több is fokozza a kreativitást a tudományos kutatások szerint. Lásd itt: http://www.medicalnewstoday.com/articles/244065.php (Az eredeti tudományos közleményre mutató link a szöveg végén a „References” gomb megnyomására jelenik meg.)
Az éjszakai kreatív állapotok, melyek egy holtponton történő átesést követően lépnek fel az emberek nagyobbik hányadában (és a depresszió alvásmegvonásos terápiájának alapját is képezik mellesleg) szintén egy kialvatlansági állapot. 🙂
A tudatmódosító szerek közül külön kiemelném jelentőségénél fogva a kávét, pontosabban a annak tudatmódosító komponensét, a koffeint (mint legális drogot, pszichostimulánst). Nem merném azt mondani, hogy ez a kreativitásra káros hatást fejtene ki. 🙂 Vagy mégis? 🙂
Zsolt, ha nem akarod a kötekedők szerepét játszani, akkor ne csináld és kész ;).
Az, hogy konkrét személyek pipáztak, drogoztak, ittak és sosem aludtak, az nem jelenti azt, hogy az mindenkinek segít. Ne keverjük össze az egyedi eseteket a teljes populációval, és egy átlagos életvitellel.
Ha valakinek az az élete, hogy kreatív legyen, akkor képes is lesz rá. De van olyan kutatás mely szerint, ha Einstein nem pipázott volna, akkor mire lett volna képes? A kérdést fordítva is illik feltenni, ha tudományos igényességgel óhajtjuk megközelíteni a témát, nem? 🙂
Szerintem mindenki nyugodtan kipróbálhatja, hogy fél doboz cigi elfüstölése közben, egy-két üveg sör mellett, két napi alig alvás után, esetleg egy füves cigivel megspékelve mire képes…
A kreativitás fejlesztésének nem célja az élet megrövidítése, legalább is nem nálam. Ezt majd valahova kiírom mottónak, hogy nyilvánvaló legyen minden cikknél, hogy itt a hétköznapi emberek kreativitásáról van szó.
Kérdésem: amikor gyerekek tehetségét akarjuk gondozni, akkor nekik mit mondjunk? Hogy várják meg, míg elérik azt a kort, amikor már ihatnak, drogozhatnak, cigizhetnek és nem kell aludniuk sem? 😛 Gyorsan le lenne tudva a tehetséggondozás, nem?
Rita, azért is írtam, hogy nem szeretném a kötekedő szerepét játszani, mert engem zavar a legjobban, hogy szeretve, és nagyra tartva téged mégis ebbe a kényelmetlen pozícióba kényszerülök a kreativitás, kreatív írás témákkal kapcsolatos írásaid jelentős része kapcsán. Mert megtehetném, hogy nem szólok hozzá, de akkor az olvasóiddal tolnék ki, meg még talán veled is, mert meghagynálak bizonyos tévhitekben.
Ennek a bejegyzésnek az alcíme: „Kreativitásgyilkos hétköznapi dolgaink” volt, és marad. Ezek után, ha felmutatok egy halom olyan embert, akik a legkreatívabbak voltak, és dohányoztak, a dohányzás nem tekinthető többé kreativitásgyilkosnak, hiszen Einstein-nél maradva, például ő sem lehetett volna eszerint kreatív, hiszen kreativitását a dohányzás le kellett volna amortizálja. Ehelyett a tények azt mutatják, hogy ő igenis remekül megvolt, és kreativitása szinte határtalan volt (átlagos emberek kreatív géniuszának termékeiből maximum 5 %-ot ha látnak, a többit inkább csak a fizikakönyvekben, következményeiben, és a gyakorlati alkalmazásokba rejtetten lehet fellelni. Arról nem is beszélve, hogy olyan témákat is feszegetett, melyek most vannak beérőben, és a jövő embere majd a kvantumszámítógépek és egyebek kapcsán fog csak az általa felvetett/megfogalmazott alapok eredményével találkozni) Hasonlóképpen Jung is egy olyan példa, aki történelmi léptékű hatást gyakorolt a világra kreativitásával, és szintén munkásságának bizonyos részei csak a jövőben fognak igazán befutni. (Szent-Györgyi-t most hagyjuk ki, „kispályás”, kivéve, ha a C-vitamin tényleg gyógyítja a rák számos formáját – amire röhejes módon egyre nagyobb az esély 🙂 ) Szóval, géniuszok garmadának nem gyilkolta le a kreativitást a dohányzás, és biológiailag is a nikotin nagyon benne van azokban a neurobiológiai rendszerekben, melyek a kreativitásért felelősek lehetnek. A dohányzás okozta szénmonoxid terhelés megint csak egy olyan faktor, ami egy majdnem elhanyagolható részét köti csak le a hemoglobinnak.
Az alkohollal kapcsolatban konkrét tanulmányt idéztem, ami éppen, hogy bizonyítékul szolgál annak kreativitást fokozó hatására.
A fáradtság egyébként kétélű dolog, én természetszerűleg azt kellett megemlítsem, amelyik az éppen nem kreativitás-gyilkos, hanem kreativitást támogató fajtája. Gondolom az éjszakai flow állapotot nem kell bemutassam számodra (mert ilyen egyszerűen is említhettem volna 🙂 )
A drogoknál nagyon nagy kalapot használtál, oda soroltál minden tudatmódosító szert. Legjobb tudomásom szerint -ha még nem szoktál le róla- a napod szinte egy kávéval indul, ami szintén tudatmódosító szer. Legjobb tudomásunk szerint nem is okoz károsodást (legalább is értelmes mennyiségben fogyasztva). Itt a problémám az általánosítás volt főképp. Vannak egyébként szerek, melyek éppen „agyfényesítő” hatással rendelkeznek -hasonlóan a kávéhoz. (Egyébként a nikotin is az. https://getinfo.de/app/P-6-082-Nicotine-induced-net-and-state-dependent/id/BLSE%3ARN161001981 )
Tehát a problémám az, hogy „Kreativitásgyilkos hétköznapi dolgaink” valójában értelmes mértékű fogyasztás esetén a kreativitásunkat nem gyilkolják le! Az embert, mint élőlényt esetleg igen, továbbá túlzott, és nem megfontolt használatuk visszaüt, és akkor már rombolhatja a kreativitást is. (Ez olyan, mint a víz esete: kikiálthatnád, hogy méreg, mert bele is lehet fulladni. 😀 )
U.i: Általános törvényt, állítást (feltételezést) ellenpéldával cáfolunk.
Nagyon igazad van. Nagyon sok nemzetközileg híres ember, író, hadvezér, feltaláló, kutató, színész…. stb pipázott, szivarozott, cigrettázott. Sőt!!.. vörösborozott, vagy más alkoholt kortyolgatva élet kreatív, tartalmas életét.
A dohányzás és a parlagfű ellen kampányolni most nagy divat. A dohányzás semmivel sem ártalmasabb, mint csúcsforgalomban araszolva. a többi autó kipuffógázát belélegezni, vagy egyszerűen az utcán közlekedni.
A parlagfű meg egy ezeréves gyógynövény,amiből régen sokkal több volt mint most, mégse lettek őseink allergiásak.
Visszatérve az eredeti témára, szerintem a kreativitás legfőképpen attól függ, hogy van vagy nincs valakinek fantáziája. Ha nincs neki, akkor akár dohányzik akár nem, kreatívabb nem lesz, esetleg más ötletei alapján próbál majd boldogulni. Habár ehhez is kell valamennyi kreativítás.:)
Mindenkinek megvan a kreativitáshoz szükséges fantáziája.
Zsolt, nem akarod megérteni, amit mondtam-írtam, így persze elég vicces a szócsata :).
Ne a zseniket nézd! Hétköznapi… ezt a szót ízlelgesd a kreativitás esetén, az emberek esetén, és a gyilkos szereke esetén is.
Rita drága, például az alkoholos kutatást hétköznapi embereken végezték 😀 Belöktek két pint sört, és kreatívabbak lettek, objektív módszerekkel tesztelve. Ezek után jössz emó-ból, és mondod, hogy megöli az alkohol a kreativitást. 😀 (Hosszú távon persze, ha szétissza az illető az agyát, akkor persze igen. De ha csak módjával alkalmazza, és a kreatív időszakok előidézéséhez, néhanapján, akkor nem. 🙂 )
Kedves Zsolt!
Nekem egy kicsit rosszul esett a „kispályás” Szentgyörgyi Albert. Nobel díjat kapott 1937-ben.
Lehet, hogy hallottál már a scorbutról. Nagyon sok hajós halt meg scorbutban,nagyon, nagyon régen, mert a hajón nem volt olyan étel, ami c vitamint tartalmaz. Így hazatérhetett volna az a sok hajós a családjához, és nem kellett volna meghalniuk.
Abban az időben sokkal kevesebb volt a daganatos megbetegedés, így nem valószínű, hogy a
C vitamint a rák miatt kutatta, és találta fel, ez lehet a c vitamin mellék hatása, talán, ámbár, ha a c vitamin segíti az immunrendszer működését, és a rákos sejtek akkor tudnak elszaporodni, ha gyenge az immunrendszerünk, akkor valóban segíthet a betegség megelőzésében is. Meg még nagyon sok mindenben.
Tisztelettel:Ágnes
Ágnes, direkt viccből írtam így, hiszen Szent-Györgyi hazánk egyetlen olyan Nobel-díjasa, aki az itthon (Szegeden) végzett kutatásaival érdemelte ki ezt az elismerést. 😀 Azt is direkt hangsúlyoztam ki trükkösen, hogy jó esély van, hogy az általa felfedezett C-vitamin másra is jó lesz, mert az immunerősítő hatásra vonatkozó felvetés is tőle származott eredetileg. 🙂 (Azaz azt mondtam tulajdonképpen álcázva, hogy eredményei még sokkal nagyobb horderejűek, mint amekkorának eredetileg látszottak/látszanak. 🙂 ) Ő maga pedig tudvalévő, hogy 10 gramm/nap nagyságrendben fogyasztotta a C-vitamint éppen ilyen megfontolásokból.
(Egyébként, a Szegedi Tudományegyetem központi épületének feljárati lépcsőjére Szent-Györgyi Albert bronz szobra már készül, és pipával a kezében fogja ábrázolni őt, ahogy jön lefelé a kapu előtti lépcsőn. 😀 )
Zsolt, csak nem ügyvéd vagy, hogy ilyen kitartóan szócsatázol?