És ezt komolyan mondom!
Mindig mindenhol azt tanítják – én is tanítom -, hogy a cselekvés a leghatékonyabb módszer arra, hogy elérj bármit is.
Ez igaz is…
De néha nagyon jó nem cselekedni. Néha nagyon jó semmit sem csinálni, és olyankor a legjobb, amikor pedig kellene ;).
Kreativitásnövelő tippjeim közül most a legpihentetőbb következik: ne csinálj semmit.
De tényleg semmit!
Ne olvass!
Ne hallgass zenét!
Ne sétálj!
Ne alkoss!
Ne pihenj!
Csak létezz!
A legjobb helyszín erre egy olyan terep, ahonnan fák koronáját láthatod. Csak nézd, hogyan mozdulnak a falevelek a legenyhébb szellő hatására. Ha jobban fúj a szél, az is jó, csak nézz. Aztán csukd be a szemed, és láss csodát ;)!
Jó létezést!
14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂
Ez valóban jó ötlet, hogy nézegessük hosszú időn át a fák koronáját,mert ez is az összpontosítás egyik formája.Igaz az a gondolat, hogy amire a figyelmünket irányítjuk, az növekszik, még a növények is a gondolat által is fejlődnek, nemcsak biológiailag.Most a nyáron a legnagyobb örömöm, hogy az utcai öreg akácfa új ágakat hozott / tavaly levágták rövidre a 3 széles, erős ágát a villany oszlopok miatt/,megfiatalodott a koronája,míg a törzse odvas,ráncos,de bizonyítja, hogy az élet élni akar, és májusban a fa kivirágzott..Olyan szép dús lombja van, hogy ámulni lehet rajta, mert egy természeti csoda.A bámulása felér egy nagyobb értékű meditációval, teljesen kikapcsol a hétköznapokból, egy másik dimenzióban vagyok, míg csodálom az öreg fát,és alig tudok kiszabadulni a szépségéből.Valahogy most éppen beletalált a Rita írása a szívembe, mert nekem sokat jelent most nyáron ez a 40 éves akácfa.Olykor az ürességből hasznos és fontos gondolatok törnek elő, akár probléma megoldások is.Az ablakból bámulom a szép dús akácfát, mint nyári élményt,ami nyugalmat,békét,oldást hoz nap mint nap az életembe.
Edit, nem rémlik, hogy összpontosításról írtam volna 🙂
Az összpontosítás „csinálás”!
Nem kell összpontosítani!