Ha még csak kacérkodsz a könyvírással, akkor talán még csak sejted a választ a címben szereplő kérdésre, de ha valaha eljutottál már könyv írásának a „végére”, akkor pontosan és rutinosan tudsz válaszolni.
Egy könyv olyan, mint egy ház: sosincs igazán kész. A házban is lehet már úgy lakni, hogy bizonyos utolsó simítások örökre váratnak magukra, és a könyvet is lehet már úgy olvasni, hogy az írója legszívesebben még évekig javítgatná, de az olvasók attól függetlenül imádják.
Egy könyv elkészülésének fázisait a 80-20-as szabály értelmében úgy lehet felosztani, hogy 20%-nyi idő a megírás, és 80% a fabrikálás ideje.
Írni úgy érdemes, hogy lendületből: hadd jöjjön, ami ki akar jönni, és sosem szabad elkészült szakaszonként nekikezdeni a tökéletesítésnek. Az ugyanis megöli a kreativitást.
14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂
A legjobb könyvet is négyszer annyi ideig kell majd utógondozni, mint amennyi idő alatt megszületett a tartalma.
Ezt nem úgy kell érteni, hogy megírod a könyvet három hónap alatt, és utána 12 hónapig még tökéletesíted, hanem úgy kell érteni leginkább, hogy megírod a könyvet meglepően gyorsan, és aztán annyi ideig heggeszted még, amennyit már biztosan a hátad közepére sem kívánnál.
Aztán jön még a lektorálás – feltéve, ha… -, és a korrektúra.
Leadod a könyvet a kiadónak, úgy érzed, hogy már sem hozzátenni nem tudsz, sem elvenni belőle, és amikor megkapod az első nyomtatott példányt, találomra kinyitod, az első mondat, amit elolvasol, pont az lesz, ami olyan furán, logikátlanul lett megfogalmazva, és jééé, tényleg, azt még ki akartad volna javítani…
És dugig lesz a könyved ilyenekkel.
Minél többször olvasod majd újra, annál több hibát, bakit, bibit fogsz találni benne, és annál inkább törekedsz majd a következőnél a tökéletességre.
NEM SZABAD!
Tökéletes nincs.
Azt kell tudni, hogy mi jó az olvasónak. Mit szeret az olvasó. Azt kell számításba venni, hogy mi az a minőségi minimum, ami fölött már a tisztelt publikum nem veszi észre az apró hibákat, bakikat, bibiket.
Az, hogy te mennyire maximalista vagy, és mennyire egy tökéletes író képének akarsz megfelelni, az senkit nem érdekel rajtad kívül. A lényeg az, hogy az olvasók szeressék, amit írtál. Értékeljék, kedveljék, olvassák el többször is, ébresszen bennük érzelmeket, beszéljék meg olvasmányélményeiket másokkal. Ha kritikájuk van, az sem gond.
Az sosem lesz olyan durva és bántó, mint amit te fogalmazol meg magaddal szemben.
A könyvírás nem vizsga. Nem kell rágörcsölni. Csak meg kell élni.
Tippek a könyv utómunkálataihoz:
1.) Írj lendületből!
2.) Ne javítgasd az éppel elkészült pár oldalt azonnal!
3.) Csak írj tovább!
4.) Amikor készen van a történet, vagy az egész könyv, akkor pár napra tedd félre!
5.) Ha valamilyen változtatás eszedbe jut ez alatt a pár nap alatt, akkor jegyezd fel magadnak, de még ne piszkálj bele!
6.) Pár nap pihenő után jöhet a bal agyféltekéd, jöhet a készre formálás.
7.) Javítgatásoknál, átírásoknál arra kell nagyon vigyázni, hogy ne bomoljon meg az az egység, ami a kreatív állapotban létrejött.
8.) Nyugodtan bővítsd helyszínekkel, szereplőkkel, sztorikkal (nemcsak szépirodalmat, hanem tényirodalmat is akár) a könyvet, ha úgy kívánja.
9.) Nyugodtan húzz ki belőle minden olyan részt, ami csak gittrágás, és nincs jelentősége.
10.) Kerüld a modorosságot a szövegben, húzd ki, vagy írd át ezeket!
11.) Húzd ki a töltelékszavakat!
12.) Most jöhet az átfogó helyesírás ellenőrzés!
13.) Nyomtasd ki, és olvasd végig úgy, hogy közben egy tollal belejavítasz.
14.) Aztán mehet a kézi javítás adaptálása a kéziratba.
15.) Még egy utolsó helyesírás ellenőrzés (a szövegszerkesztővel).
Nagy levegő beszív, kifúj, „készen” van a könyv, beköltözhető, belakható:).
14 napos kreativitásfejlesztő online tanfolyam INGYEN>>
Szerintem kezdd el még ma 🙂
Rita, ez szuper bejegyzés (mint mindig) Köszi! 🙂
Nálad már csak szuper blogposztokat fogunk olvasni?
🙂
Mindegyik kincset ér.
Köszönöm,
Burján ‘Aster’ Eszter
az üvegre festő festő
http://www.asterglass.hu
Igyekszem 😀