Éppen nyelvet tanulok. Németet. Elvégre, ha az ember német nyelvterületre akarja kivinni a vállalkozását, egyáltalán nem hátrány, ha érti, beszéli a nyelvet. Ezért van az, hogy mostanában minden érdekel, ami nyelvtanulással kapcsolatos. Elolvasok minden kapcsolódó cikket, megnézek minden erről szóló videót, és mindenkivel beszélgetek, aki ért ehhez a szakterülethez. A legutóbbi webszövegírás tréningen például egy nyelviskola marketingese és egy nyelvtanár is részt vett, juhéééé! Hatalmas megvilágosodásokkal lettem gazdagabb, rengeteget tanultam a tréning közben a nyelvtanulásról, ez úton is köszönöm Áginak és Timinek!
Minap a szemem elé került a divany.hu egy cikke, amit egy nyelvtanár írt, és arról szól, hogy összesen 8 jól elkülöníthető típusa van a nyelvtanulóknak, de míg oda eljutott a cikkben, hogy ezeket a típusokat górcső alá vesse, arról beszélt, hogyan is zajlik egy tipikus, modernnek éppen nem nevezhető – bocsánat, ez az én közbevetésem – nyelvtanfolyam.
Először is, hetekre elkötelezed magad, majd rendszeresen bejársz az órákra, ott tanulsz valami újat, majd otthon gyakorolsz.
És akkor ahogy olvastam, olvastam a nem rövid cikket, egyre inkább azt éreztem, hogy jesszusmáriám, ha így kellene nyelvet tanulnom, kiszaladnék a világból!
A tanulás titka
Mindenki, aki valaha is tanított már meg valakinek valamit, vagy tanult már meg valamit, az tudja, hogy a legeslegfontosabb a motiváció. De nem csak a végeredményt illetően, hanem az egész tanulási folyamattal kapcsolatban.
Vegyük az én példámat: olyan szintű német nyelvtudást szeretnék az első években, amivel zökkenőmentesen el tudok boldogulni a Németországban és Ausztriában, majd a további cél az, hogy 3-4 éven belül a szókincsem közelítse azt a szintet, ami magyarból már megvan, és 5-6 év múlva már ÍRNI szeretnék németül. Ilyesmi célokat tűztem ki magamnak, és mivel ezek nagyon fontosak a boldogulásomhoz, folyamatosan motiválnak, hiszen ezek a célok tulajdonképpen ESZKÖZÖK.
De van ám a pakliban egy másik típusú kártya is, a HOGYAN, és a hogyannal kapcsolatos motivációnk.
Egy laikus nem mindig tudja azt, hogy hogyan lehet könnyedén és hatékonyan elérni a célokat, de könyörgöm, azt azért már minden felnőtt, és minden felvilágosult tinédzser tudja, hogy az iskolarendszerű oktatás eredményessége a nullához konvergál!
Az, hogy valaki elmondja a tutit, elmagyarázza, te otthon magadnak gyakorlod, számonkérésre készülsz, az egy olyan felesleges tevékenység, mint mikor Sziszifusz görgette felfelé a hegyen azt a tipikus követ.
Számtalan pedagógiai módszer úttörője mutatott rá arra, hogy a semmiből előszedett – bármennyire is hasznos és szükséges – a tanuló számára elvont információk, és ezek kényszerű beplántálása a koponyákba, teljességgel értelmetlen. Ez a módszer túlhaladott, főleg a mai fénysebességű, nanotechnológiás, wifi-s, okostelefonos világban.
A titok nemcsak az, hogy motiváljuk a tanulót, hanem az is, hogy amikor megnyílik az elméje, akkor vigyük be a tudást, nem máskor. Próbáltál már bezárt ajtón bemenni? Na, akkor érted, mire gondolok.
Alapok
Mivel „véletlenségből” egy alapítványi iskola fenntartó alapítványának elnöke is vagyok, és látom, hogy mennyire hatékony az iskolánkban az egyéni tanrendű oktatás, amikor a gyerek szó szerint személyre szabott oktatást kap, az alap szerintem az, hogy ahogy a díványos cikkben kifejtette a nyelvtanár, ahány típusú tanuló van, minimum annyi típusú oktatási metódus is kell.
Fennsíkok
Egy másik cikkben egyszer azt olvastam, hogy a nyelvtanulásban az a döntő jelentőségű, amit a tanár nélkül csinálsz. Amit utánaolvasol, aminek utánakeresel, amit előre gyakorolsz, amit megkérdezel nálad tapasztaltabbaktól, de főfőfőleg az, amit élesben gyakorolsz, amikor tétje van a dolognak, és tényleg meg kell tudnod, hogy mikor indul a vonat, vagy, hogy mennyivel lehet haladni az autópálya adott szakaszán.
Minden sokkal jobban hasznosul, ha magadat tanítod. Mert akkor nemcsak motivációd van, hanem kinyílt az a bizonyos ajtó is az elmédben, sőt, a kapu is, és bármennyi információt képes vagy befogadni.
Ja, hogy ezt nehéz kivitelezni egy tanfolyamon? Nem, nem nehéz.
Magaslatok
Georgi Lozanov 1960(!!!) környékén publikálta a szuggesztológia elnevezésű tanulási módszertanát, ami a gyorsított tanulást hozta el a világnak. Erre a módszerre épül a villámolvasás, és minden relaxációban történő tanulás is. Lozanov fantasztikus eredményeket ért el a nyelvtanulás terén, ráadásul pszichiátriai kezeltek körében, akiknek a tanulási motivációjuk enyhén szólva alacsony volt…
Mindenféle tanulásban nagyon hatékony az, ha zenét hallgatsz. Akkor ugyanis automatikusan elkezd bekapcsolódni a munkába a jobb agyfélteke, és ő bizony korlátlan mennyiségű tudást képes felhalmozni, abból az okból kifolyólag, hogy nem akarja rendszerbe szervezni.
Bal agyféltekével tanulni óriási hiba. Dr. Hámori József professzor szerint tanulni csak jobb agyféltekésen szabad, mert új dolgok befogadására csak a jobb agyfélteke képes hosszú távon. A bal agyfélteke kényszerűen rendszerezni akar, ami azt eredményezi, hogy többe kerül a hús, mint a leves.
A nyelvtanulás bal agyféltekés tevékenységnek tűnik, hiszen használjuk a beszédközpontjainkat – amik a bal agyféltekében vannak -, de igazából jobb agyféltekés. Ha lehet ilyen pongyolán fogalmazni, akkor az anyanyelv a bal agyféltekében van, de minden más tanult nyelv (még a számítógépes programnyelv is) a jobb agyféltekében.
Ahogy mi oktatunk
Jobb agyféltekés kreatív írás tréningjeinken a motivációt egy mindenkiben benne rejtőző ősképességgel, a játékra való fogékonysággal érjük el, mert hiszen a cél-motiváció alapvetően megvan, hiszen nem véletlenül fújta őt a szél a tréningre.
A bal agyféltekét, ami szeret kritizálni, az apró részletekben elveszni, elégedetlenkedni, szenvedni, szereti a kötelezőt és a szabályszerűséget, azt teljesen kihagyjuk a buliból. Helyette használjuk a jobb agyfélteke határtalan kreativitását és fáradhatatlanságát, csintalanságát.
Csupán két napot vesz igénybe a tréning azért, mert a valóban hatékony tanulási módszereket elég csak begyakorolni, és utána egyénileg is tudod használni.
Ráadásul a nálunk tanultakat magas téten fogod majd a gyakorlatban alkalmazni, tehát a lehető legmagasabb szintű oktatási eredményt fogjuk elérni, mert csupán két nap után tényleg tudója és alkalmazója leszel a tudásnak, és minél inkább alkalmazod, annál profibbá válsz.
Azt sem rejtjük véka alá, hogy a tréning a kezdete valaminek – író SZÜLETIK. Viszont a továbbiakat már hatékonyan tudod ezekre az alapokra építeni.
Mit lehet ebből a nyelvtanulásban hasznosítani?
1.) Ahhoz, hogy hatékonyan tudj tanulni, tudnod kell MAGADRÓL, hogy milyen tanulási formához van motivációd. Ha neked az kell, hogy hetente kétszer ott ülj egy tanárral szemben, akkor természetesen jó, ha azt választod, de van még legalább 15 féle, egyénileg is kivitelezhető tanulási módszer, amivel tisztában kellene lenned. Nézz utána, beszélgess erről másokkal, vagy kérdezd meg a tanárt!
2.) Azt gondolom, hogy annak a felnőtt embernek, akinek folyamatosan egy másik felnőtt ember visszaigazolása szükséges arról, hogy jól csinálja amit csinál, annak nem ártana egy önbizalomturbózás sem, miközben nyelvet is – vagy bármit – tanul.
3.) Tanulni kizárólag AKKOR szabad, amikor kedvünk és megfelelő energiaszintünk van hozzá. Ellenkező esetben ugyanis nem nyílik ki az ajtó a koponyánkban, és hiába vonulna fel előttünk a világ összes legjobb tanulási módszere, pont a zárt ajtón kellene dörömbölniük. Van ez elme megnyitásának egy csomó módja, de ezek erőltetettek, és csak résnyire nyitják ki a bejáratott – válj elfogadóvá, nyisd meg az elmédet, stb. lózungok, de az ajtónyitás nem tudati szinten működik, hanem idegrendszeri és energetikai szinten, szóval kívülről nagyon nehéz irányítani, főleg, ha aztán bal agyféltekésen akarunk oktatni.
4.) Kicsit olyanná kell válnunk, mint amilyenek gyerekkorunkban voltunk: – Anya, ez mi? De miért? Hogyan működik? Ki találta ezt ki? Honnan jön?
Emlékszel, mennyi kérdésed volt kiskorodban? Ha ezek a kérdések most hiányoznak belőled, de közben erőlteted a tanulást – akár nyelvtanulást, akár bármilyen tanulást -, akkor csak válaszok lesznek egy kupacba behajigálva, amivel az agyad – főleg az állandóan aktív bal agyféltekéd – nem tud mit kezdeni. Ha ilyen formán akarsz tanulni, akkor a kérdések nélküli válaszokat a jobb agyféltekébe kell hajigálni, mert az később saját rendszerbe tudja foglalni.
A természetes tanulás alapvetése az, hogy van egy kérdésed, amire megkeresed a választ. Az teljességgel természetellenes, hogy kérdés nélkül ömlesztik az infót.
5.) A tanár nagyon fontos! Ő az, akinek annyi tapasztalata van, hogy akár két mondatával is rendet tud teremteni a tanulás körüli káoszban, de inkább nevezzük mentornak. De a mentor sosem ül le szabott időben, előírt időtartamban magyarázni, visszaböfögtetni, házi feladatot kiosztani…
A mentor egy barát, aki például a kérdéseivel felébreszti a TE kérdéseidet. Aki elmeséli a saját tapasztalatait. Aki segít a jobb agyféltekédnek kialakítani a saját stratégiáját. A bal agyfélteke pedig majd teszi a dolgát a jobb instrukciói alapján.
A nyelvtanárnak szerintem az agyféltekéid meghosszabbításának kell lennie, és nem egy felettes valakinek.
Szerintem…
És szerinted? 😉
Vidi Rita
Mindig olvaslak és csodállak. Még csak a közepén tartok, ahol hibás. Azt írod, többe kerül a hús, mint a leves. Ez pont fordítva írandó. a leves kerül többe, mint a hús, magyarázzam?
Éva, nálunk ez a szólásmondás úgy értelmezendő, hogy a levesbe való hús már eleve többe kerül, mint amennyit a leves érne a végén…
Most néztem, máshol is úgy írják, ahogy te mondod…
De akkor légy van a levesben, mert az egy alapvető dolog, hogy a leves többet ér, mint egyes hozzávalói, arra nem kell szólásmondást használni :).
Kedves Rita!
nem arról van szó, hogy a leves többe kerül, hanem a leves két alkotórésze közül (hús + leve) az értéktelenebb (a leve) kerül többe, mint az értékesebb (hús).
Csak a beszédben nehéz megkülönböztetni a leve és a leves szót, ezért aztán aki mondja, nem nézi az eredeti jelentést.
jaaa, így logikus!
Rákerestem, és az összes találat LEVES-t hoz ki, szóval ez jócskán félre van értelmezve több féle módon is 😀
(felénk a végeredmény a leves – hússal együtt persze -, a hús meg a belevaló)
Mert véletlenek nincsenek:)
Lévén, hogy január a nagy újrakezdések, fogadkozások ideje, elindítottam egy sorozatot a feliratkozóimnak, aminek az első néhány része pont arról szól, hogy mennyire fontos a szülő belső motivációja is akkor, amikor kitalálja, hogy németezni akar a gyerekével, és hogyan fogalmazza meg a valódi célt, ami miatt szeretné, ha gyermekei is megismerné, megkedvelné a német nyelvet.
Amúgy meg hajrá Rita! Minél többet tudsz, annál jobban fogod szeretni a németet.
Ismét szívemből szóltál 🙂
Saját tapasztalat, hogy ha már egy adott nyelvben elértem sikereket, akkor már csak egyedül tudok tovább haladni vele, tökéletesíteni azt, de kezdő szinten pont ugyanez nem megy.
A tanár szerepével azonban maximálisan egyetértek!! Velem rengetegszer fordul az elő, hogy nem adok házi feladatot (nem is szeretek), elfelejtem egyszerűen, mert tudat alatt úgy hiszem, a tanuló is tudja, az ő saját érdeke, hogy gyakoroljon a fejlődése érdekében. Ha meg nincs kedve, erőltessem rá azt, ami az én akaratom? Akkor már maga a motiváció hiányzik, az sokkal nagyobb baj, mint az, ha nem csinál leckét.
Ha mégis megkérdezik, visszakérdezek: mit szeretnél gyakorolni, találsz itt és itt (nyilván ezt én mutatom meg, nem várom el, hogy a tanuló tudja, az ő szintjének hol találja meg a megfelelő feladatokat és jó sokat, hogy tényleg legyen választása) annyi mindent, csináld, amihez kedved van, utána megbeszéljük, hogy boldogultál vele.
Ui.: Már csak egy kérdésem volna: mit tanácsolsz, hogy oldjam meg, hogy a gyerek mégis kénytelen minden nap az iskolarendszerrel szembesülni, ami olyan, amilyen, tudjuk. Végeztessek vele mindig agyintegrálást? Ti így tanultok otthon?
Ági, köszi a megerősítéseket 🙂 És köszi a rengeteg sztorit és magyarázatot a némettanulásról :)))
A gyerek tanításáról…
Hát ööö… izé… tudod, hogy ebben radikális vagyok. 😀
Az otthoni tanulás előtt érdemes agyintegrálást csinálni, közben halkan zenét hallgatni, de az iskolába menés előtti úgynevezett okosítótorna az kb. placebo hatású, ami persze nem elhanyagolható! Szóval akár reggel is lehet integrálni sulibamenés előtt, de világmegváltást ne várjunk tőle, de mégis több, mint a semmi, és a gyerek önbizalmát is növelheti.
Én otthontanulás ellenes vagyok… mármint akkor, ha a gyerek iskolába jár. Vagy otthon tanuljon valaki, vagy az iskolában, de az, hogy állandóan itt is, ott is csak a kényszer és az állandó leterheltség van, az szerintem súlyos probléma, főleg 14 év alatt. De még én, 40 évesen sem bírnám, akarnám ezt elviselni.
Azért mondom ezt, mert Marcival is csináltunk trükköket amikor még iskolába járt, és halottnak a csók kategória. Az iskola az egy külön közeg, ha oda neked, mint szülőnek nincs bejárásod, ha az ott történtekre nincs ráhatásod, akkor maximum annyit tehetsz, hogy felvértezed a gyereket az ottani károk ellen, és délutánonként konkrétan kárenyhítést végzel :/
Matek előtt nem jó agyintegrálást csinálni, mert az erősen akadályoz a számolásban, kivéve a méréseket, rajzolós feladatokat, saccolást, és hasonló, jobb agyféltekét is igénylő részeknél.
Próbáld ki, hogy csinálsz agyintegrálást, és utána nekiülsz számolni ilyeneket, hogy 15+6, 3*11, stb (tehát általános iskola 2. osztály), és csak ott fogsz bambulni, hogy jéééé, már számolni se tudok? De igen, csak nem akkor és ott 😀
Egyéb, úgynevezett humán jellegű tárgyaknál elmetérképezés, tanulástervezés, rajzos jegyzetelés, eljátszás, nem hétköznapi eszközhasználat, történetek kitalálása az adott témával (pl. környezetből), hasznosak lehetnek, ezek előtt érdemes integrálni.
Félek, hogy nem tudtam segíteni :/
Tudod, én vérmes megmentő típus vagyok.
Sziasztok!
A középső lányom x-szer bukott (már nem számolom, szerintem ő sem), 21 évesen még nem sikerült leérettségiznie. Most év elején (2014. szeptember) írtam neki Facebook-on (ja, külön élünk!), hogy ne azért tanuljon, hogy a középiskolás anyagot bármikor elő tudja venni, hanem vegye úgy, hogy ez egy IQ teszt. Ha átmegy, kap egy érettségi bizonyítványt, és senki nem fogja többet csesztetni. Most félévben nem bukott semmiből. Hogy ebben nekem mi a részem – ill. neki, aki vagy elfogadta, amit írtam, vagy nem -, azt nem tudom, de ötletnek nem rossz! 🙂
Az a jó, ha rájön, magának tanul. És ha végre elengednénk azt, hogy meg akarunk mindig mindenhol és mindenkinek felelni (sulinak, tanárnak), akkor pl. tényleg tudást nyerünk és nem pedig csak osztályzatot 🙁
Szia Rita!
Jó a cikk – ahogy szokott lenni! 🙂
Abszolút vissza tudom igazolni, amit a tanulás folyamatáról írsz.
Emellett kiemelném, hogy a tanár/mentor/edző/coach feladata, hogy „helyzetbe hozza” a tanulót, akinek aktívan reagálni kell az adott helyzetben – a gyakorlatban.
És ez a tanulási folyamat (példa bemutatása – helyzetbe hozás – gyakorlás) a leggyorsabb és a leghatékonyabb. Ennek látványossága szerintem a fizikai dolgok tanításánál jön ki a leginkább (ezt látom 15+ év Aikido-edzői tapasztalatomból), de a szellemi dolgokra is igaz.
Ezzel kapcsolatban viszont azon morfondírozom, hogy hogy lehet alapvetően bal-agyféltekés tudásanyaggal (pl. matek/programozás) megnyitni a jobb agyféltekét?
A motiváció persze alap, de úgy érzem, ezen kívül kellene még valami… mit gondolsz?
A programozás összességében egy hihetetlenül kreatív folyamat, és a vizuális jobb agyféltekére is nagyon nagy szükség van hozzá.
Persze a programozásnak az a része, amikor egyetlen nyavalyás karakter hiányzik, és azt mire kiókumlálod, hogy na, vajon mi is az, az egy hihetetlenül koncentrált, bal agyféltekés tevékenység, ami után az embernek el kell vonulnia minimum egy jó számítógépes játékon végignyomni egy pályát 🙂
A matematika dettó, az egy fantasztikus dolog, nem merül ki a favágójellegű teszttöltögetésben szerencsére.
Mondjuk ezt az iskolában igyekeznek eltitkolni…
Én szoktam házi feladatot adni (kutyaiskolában a gazdáknak). És ha nem adok, követelik 🙂 Ez sem fekete-fehér 😉
ez jó 😀
Szia Rita! Létezik a probléma fordítva is? Mármint amikor ha kell-ha nem a jobb agyfélteke „bele piszkít” a levesbe, és időnként nem tudok számolni, tévesztem a karaktereket, sodródnak a gondolataim, irányíthatatlanná válnak, nem tudok értelmesen elmondani 2 mondatot, mert hirtelen váltani kell (pl. telefonhívás). Az „5+3=9” jellegű probléma a feltűnő 😀 pedig sokat számolok- olyan a munkám is. (Iroda.) Egyébként keresztdominanciám van, bal kéz használat -minden másból a jobbott használom. Hogyan lehet pl. szükség esetén csillapítani a jobb féltekét? Elég az összehangolás esetleg? Köszönöm szépen a választ! 🙂
Szerintem nem elég az összehangolás, a keresztdominanciád miatt amúgy is gyakran vagy integrált 🙂
Szerintem el kell fogadni, hogy ilyen vagy 😀
Ha valamire koncentrálni próbálsz, az bal agyféltekés. Amikor összpontosítasz, fókuszálsz, az bal agyféltekés.
Valahogy esetleg a koncentrációs képességedet kellene erősíteni, hogy a megfelelő helyzetekben inkább balos legyél.
(ne tévesszük össze a koncentrációt a jobb agyfélteke teljes átlényegülési képességével, az teljesen más dolog :))
Sziasztok!
Én világ életemben rettentő motiválatlan voltam (mondjuk ez nem múlt el…), de ha rejtvényt kellett fejteni, arra mindig kapható voltam. Talán ezt fel tudjátok használni, ha tanulni/tanítani próbáltok.
A középiskolai eredményeim katasztrofálisak voltak: Az első próbálkozásom alatt tört ki rajtam a csavaroghatnék, ennek eredményeképpen öt (5) tárgyból buktam, köztük matematikából – eljöttem a suliból. A második próbálkozásom alkalmával a matektanár kitalálta, hogy az első három, aki végzett a feladattal (egyenletek megoldása), kap egy-egy ötöst. Annyi ötösöm még sosem volt, vasvillával kellett forgatni, hogy be ne penészedjen az alja! 😀
Nézd meg ezt Rita!
Itt van tanár is meg önálló munka is. www,lazannemetul.hu
Szerintem már a cím is jó, nyelvet csak lazán lehet tanulni. Persze a legjobb eredményt mindig az élesben gyakorlás hozza, azaz az anyanyelvi környezet, olvasás, Tv, filmek idegen nyelven.
Én például imádom a német adókon a vetélkedőket, de a sorozatok nézése során is játszva megtanulhatóak a köznyelvi, naponta használt mondatok, fordulatok.
Kedves Éva!
Te kipróbáltad ezt a Lazán németül-t? Bejött?
Én ismerem, de kíváncsi lennék egy felhasználó véleményére.