A Lozanov-módszer

Georgi Lozanov (1926-2012): tudós, orvos (neurológus, pszichiáter), pszichológus, oktató. Számtalan kutatási eredménye közül kiemelkedik a szuggesztopédia módszerének kidolgozása, mely a köztudatba egyszerűen csak Lozanov módszerként került be.

Zseniális elme volt, egy tudós-polihisztor. A második világháború utáni kegyetlen környezetben élte aktív élete legnagyobb részét, a bolgár hírszerzés ezredeseként. Sokáig próbálták a konkrét módszere hatékonyságát megkérdőjelezni, de nem sikerült. Így mondvacsinált indokokkal – állítólag információt szivárogtatott ki – tiltották el a munkájától, illetve kilenc évig házi őrizetben is raboskodott.

Talán a katonai szerepvállalása, talán a zseniális különcsége volt az oka annak, hogy a módszere, tehát a Lozanov-módszerként elhíresült szuggesztopédia nem örvendett mindig töretlen népszerűségnek. Bár több tudományterületet érint, és valóban tanítják is az egyetemeken néhány mondatban kötelezően megemlítve, azonban gyorsan tovább is állnak. Ez sem véletlen, hiszen a kikristályosodott, egyszerű, leginkább a megfélemlítésen alapuló tanítási-tanulási módszereket nem szeretnék lecserélni. Így az ifjú tanárok, pszichológusok csupán néhány szót hallanak egy elvont, szórakozott professzorról, aki hírszerzőként azt szerette volna elérni, hogy a katonák minél több mindenre emlékezzenek, ezért „beléjük szuggerált” valamit.

Való igaz, hogy a szuggesztopédia elnevezés nem lett túl szerencsés. Hiszen valóban a szuggesztión alapul, amely tulajdonképpen csupán a hipnózishoz hasonló, módosult tudatállapotot, nyugalmat jelent, és amit ma a köznyelvben leginkább relaxálásnak vagy meditálásnak mondanak. Ez az egyik fontos eleme a Lozanov módszernek,  de természetesen ennél sokkal többet jelent. Lozanovról ugyanis, ma azt mondanánk: kreatív gondolkodó volt, aki módszerével forradalmasította a tanulás folyamatát. Ahogyan a jobb agyféltekés képzésen is tulajdonképpen tanulás folyik – bár ezt a képzésen résztvevők ott helyben azonnal nem érzik át, nem azért, mert nem gazdagodnának új ismeretekkel, hanem, mert élvezik az alkotást, és emiatt „nem fáj” nekik úgy az ismeretszerzés, mint ahogyan azt korábban az életük során megszokták –, éppen úgy képzelte el Lozanov a tanulást. Élményszerűen, fantáziadúsan, kreatívan. Hétköznapi gondolatok, zenék, képek közé, a gyakorlatba átültetve. Emellett nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a tanulás folyamata relaxált állapotban történjen, amelyet többek között légzőgyakorlatokkal és zenehallgatással igyekezett elérni.

Csak azért, hogy érzékeltessem, milyen hatékony módszerről beszélünk: egy átlagember 40 idegen szót képes egy nap alatt megtanulni. Lozanov kísérleti alanyai — különböző nyelvtanulási kísérletekben, fokozatosan növelve a mennyiséget — képesek voltak 500, 1000, 1800, majd akár 3000 szót is memorizálni egy nap alatt. Hat hónap múlva pedig — anélkül, hogy foglalkozhattak volna ez alatt a nyelvvel — először a megtanultak 69%-ára, egy ismétlés után pedig 98%-ára emlékeztek vissza. Lozanov módszerében tehát ezt értjük a gyors tanulás alatt.

A módszer leggyakoribb elemei, eszközei  (több helyen jelentkezik párhuzam a jobb agyféltekés képzésekével):
Ellazulás. Ezt négy napig gyakorolták a tanulás előtt.
Vizualizálás. Elképzelték, hogy vágyaik megvalósulnak. (Itt lép be a hit, az önbizalom szerepe, illetve természetesen a szuggesztió is.)
Ritmikus légzés. Ennek az a lényege, hogy a pulzus felgyorsul, az agy több oxigénhez jut, így több információt képes megjegyezni.
Zene. Jobb lesz tőle a “felfogásunk”.
– A megtanulandó szavak felolvasása különböző stílusban és hangerővel. Segít elvonatkoztatni a szavakat a könyvtől.
– Ismétlő szakaszok és aktiválás. Azaz a “kikérdezés“. Ehhez egy másik személyiséget választottak maguknak a tanulók. Így nem ostorozták magukat a hibákért, hanem sallangok nélkül a tanulásra figyelhettek.

A Lozanov-módszer lényeges eleme a zene

Ami tehát a lényeg, és amit te is fel tudsz használni a Lozanov-módszerből, az az, hogy bárki képes könnyen és gyorsan, rengeteg dolgot megjegyezni! Ehhez a Lozanov módszer alapelveit érdemes betartani:

– A tanulást mindig nyugodt, tiszta, kényelmes, stresszmentes környezetben végezd! Ha fáradt vagy, inkább pihenj, és később kezdj hozzá!
– Kapcsolj be valamilyen kellemes, relaxálást elősegítő zenét a háttérben, ez szintén segíti az új információk befogadását és beépülését. 
– Saját személyiségedhez, tanulási szokásaidhoz, ízlésedhez, hangulatodhoz válassz tanulási formát és helyzetet!
– Higgy magadban! Képes vagy rá! Ne hagyd, hogy bárki megingasson ebben a hitedben!
– Olyasmit tanulj, ami érdekel, amire kíváncsi vagy! Ha kicsit sem tudod felkelteni az érdeklődésedet, és persze megteheted, inkább tanulj mást!

Számtalan dolgot lehetne még írni a Lozanov módszerről. Remélem, a lényeget érted: a tanulás nem magolás, illetve nem megfélemlítésen alapuló, kötelező tevékenység többé, hiszen ennek semmi értelme sincs!  Úgy a Lozanov-módszernek, mint a jobb agyféltekés képzéseknek is az a lényege, hogy merj önmagad lenni, szárnyalj: merd szabadjára engedni a fantáziádat és a képzeletedet, bízz és higgy magadban! Ne foglalkozz a vaskalaposakkal, a kételkedőkkel, a lehúzókkal! Te csak tanulj nyugodtan, jó hangulatban, számodra ideális körülmények között — lazulj el, esetleg vonulj is el, hallgass akár zenét, zárd ki a rossz gondolatokat, képzeld el akár azt, hogy külföldön egy buli közben tanít egy helyes lány vagy srác (tetszés szerint) –, és ne görcsölj rá a tanulásra! Ezzel pedig nem, hogy rosszabbul, hanem valószínűleg jobban is fogsz teljesíteni a számonkérésen.

Ezért tudjuk tehát mi is a RitArt Academy képzésén azt megígérni neked, hogy két nap után íróvá fogsz születni, hiszen tudjuk, hogy ezzel a bámulatos módszerrel mennyi minden tud beleférni ebbe az időbe! Utána pedig csak a képzeleted szab határt annak, hogy ezt a csodálatos tudást mire használod!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.