Tördelési kisokos, lelkes amatőröknek

Megjegyzés ON: sokszor alakult már úgy életem során, hogy akaratomon kívül szakembereket döngöltem bele a sárba – illetve, hogy ők úgy érezték, ezt teszem velük. Azért, mert azt mondom, hogy egészen speciális feladatokat meg lehet oldani olcsón, saját kezűleg. Arra kérnék mindenkit, aki valaha is sértve érzi/érezte szakmai önérzetét azért, mert én a kezdő íróknak azt javaslom, hogy ha nincs pénzük szakembert megbízni, akkor próbálkozzanak meg a saját kivitelezéssel, az leginkább ne érezze önmagát sértve, mert igyekszem soha nem valami ELLEN, hanem valami/valaki ÉRDEKÉBEN tanácsokat, ötleteket, tippeket adni. Ha valaki ezt magára nézve sértőnek érzi, akkor a hiba az ő készülékében van. Megjegyzés OFF

Nem vagyok tördelőszerkesztő szakember, sosem kaptam ilyen képzést, és nem tudok a fattyúsorokról sem semmit – a nevük hangzatos, az tény -, de tördeltem már könyvet, magazint, iskolaújságot, és lehet, hogy tördelőszerkesztők visítva menekültek ki a világból a látványtól, ellenben az Olvasók semmilyen hibát nem vettek/vesznek észre.

Egy kezdő író debütáló írásművének megjelenése előtt általában létfontosságú kérdés, hogy mi mennyibe kerül…

  • Megírni nem olcsó, ezt tudjuk, hiszen hetek-hónapok munkája fekszik a könyv kéziratában, ez igen is pénzbe kerül, mert könnyedén forintosítható az írással eltöltött munkaórák, a kutatással, tervezéssel töltött munkaórák számát figyelembe véve.
  • A lektorálás, javítás, készre dolgozás sem rövid időszak, van, hogy több embert is be kell vonnunk ebbe a tevékenységbe, hetek telnek el, mire elkezd véglegessé válni a kézirat, ha megint csak a munkaórát vesszük alapul, iszonyú összeget tudnak kikerekedni. (Meg a szemünk is az összeg láttán.)
  • A tördelés szakmunka, de tegyük szívünkre a kezünket: reneszánszát éli a DIY, avagy a Do It Yourself! – Csináld magad! – mozgalom. Ha bútort, ékszert, tortát, játszóteret lehet csinálni saját kezűleg, akkor bizony tördelni is lehet/szabad/érdemes megpróbálni! Meg kell-e tanulni valamennyire ezt a szakmát, ha csinálni akarjuk? Igen, mint bármit, ha bele akarunk kezdeni. Mivel a tördelés elég drága is ráadásul, illetve a tördelőszerkesztők sem egyformák – van, aki konkrétan hibát tesz a kéziratba, természetesen nem szándékosan -, akkor érdemes egy picit kiképezni magunkat ebben, és megpróbálkozni vele saját berkeinkben. Feltéve: ha nem vagyunk digitális analfabéták. Aki még a szövegszerkesztőtől is fél, az ne fogjon bele, mert csak kínlódni fog!
  • A könyv digitális előállítása INGYENES. Soha ne fizess azért, mert valaki úgymond kiadja az elektronikus könyvedet. Sem tördelőszerkesztői, sem nyomdai előképzettség nem kell. Illetve lehet bármire százezreket költeni, de felesleges, mert ATTÓL NEM LESZ TÖBB OLVASÓD!
  • A könyv nyomtatása – és szerintem a borító tervezése, a grafikai munka ezen része – megkerülhetetlen költség, ezt nyomdagép és grafikusi véna nélkül tényleg nem tudod megcsinálni, tehát erre áldozni kell, de mint már sokszor elmondtam, itt sem százezrekről beszélünk! (Darabszám függő természetesen.)

Szóval, most, hogy ezeket tisztáztuk, álljon itt néhány tördelési és tipográfiai alapvetés, és néhány típushiba, amibe akkor is bele tud szaladni az író, ha egyébként profi tördelővel dolgoztat.

#1. alapvetés – Talpas vs. talpatlan

Az interneten talpatlan betűtípust használunk, nyomtatott formátumban viszont talpast. A legelterjedtebb talpatlan betűtípusok:

Calibri,

Arial,

Tahoma,

Verdana.

A leggyakrabban használt talpas betűtípus:

Times New Roman,

Book Antiqua,

Georgia.

Mit jelent az, hogy talpas a betűtípus? Azt jelenti, hogy a betűk alján kis kiszélesedés van, mintha pici talpakon “állnának a papíron”.

Nehezíti az olvasást, és rontja az olvasásélményt az, ha nyomtatott könyvbe talpatlan betűt teszünk a szövegtörzsbe, tehát a nettó tartalomba, a fő szövegbe.

Ez a megállapítás és javaslat fordítva is igaz: Interneten talpatlan betűtípust használunk, mert interneten nagyon megnehezíti az olvasást az, ha talpa van a betűknek. A nyomtatott könyvben egyféle támpontot ad a tekintetünknek a talp a betű alján, de a neten ez ellenkező hatást ér el: zavarja a szöveg értelmezését, mert úgy ha a talpas betű a neten, mintha alá lenne húzva a szöveg.

És ez rossz. Szakemberek mondják ezt, ha nekem nem hiszel, nézz körül más oldalakon is ez ügyben :).

E-könyv specialitás:  a digitális könyvolvasókra készített formátumokban is a talpas betűtípus a helyes választás alapvetően, de természetesen majd az Olvasó olyat állít be magának, amilyet szeretne (meg amilyet az olvasója enged).

#2. alapvetés – Betűméret

Főleg szakértői könyveknél látom azt, hogy akkora ló betűkkel vannak szedve – ráadásul talpatlan betűkkel, ójaj! -, ami nyilvánvalóan semmi mást nem szolgál, csak a dupla oldalszámot.

Az alapvető betűméretet úgy tudod megnézni, hogy beállítod például egy új dokumentumban egy bekezdésnyi szövegen a Times New Roman betűtípust 12-es mérettel, majd kinyomtatod, és megnézed, hogy szerinted az eléggé olvasható-e. Összevetheted ezt a nyomtatott pár sort egy nem tavaly készült könyv belső oldalaival, hanem mondjuk egy Rejtő Jenő, vagy egy Leslie L. Lawrence könyvvel. Ha hasonlatos azokkal, vagy icipicit nagyobb a betű, akkor jó nyomon jársz.

Ennél nagyobb betűméretet csak akkor válassz, ha éppen olvasni tanuló gyerekeknek írsz könyvet – erre nagyon jó új példám Fedor Ica nemrégiben megjelent Gomboszi című könyve -, vagy ha hatvanon felülieknek. Ha a célcsoportod leginkább a 16-59 éves korosztály, akkor maradj az alap betűtípusnál.

E-könyv specialitás: ugyanez a betűméret és betűtípus beállítás maradhat e-könyv formátumra is, majd az Olvasó beállítja magának a nagyobb vagy kisebb betűméretet, ahogy kedve tartja.

#3. alapvetés – Címek, címsorok

A címeknek és címsoroknak jól el kell különülniük a törzsszövegtől. A cím, vagy címsor eltérhet betűtípusban is, méretben meg pláne! A cím az általában a fejezetek elején van, a címsor pedig főleg a szövegben jelöl alfejezeteket, epizódokat, stb. (Csak, hogy egy nyelvet beszéljünk.)

Általában mindig a cím a legnagyobb betűméretű, aztán jön a sorban a címsor, majd az alap méret a törzsszöveg, és ennél kisebb lehet esetleg a lábrészben, megjegyzésként szereplő szöveg mérete.

Az, hogy a címet, címsort középre rendezed-e, vagy balra, vagy jobbra, az a te egyéni döntésed, de általánosságban kijelenthető, hogy a cím a legjobban középen működik, a címsorok pedig a legjobban balra zárva működnek.

E-könyv specialitás: ugyanez vonatkozik az e-könyvekre is.

#4. alapvetés – Szövegtagolás

A szöveget tagolni KELL, de csak ésszel! Az ömlesztett, egymásba folyó sorok csak a fanatikus olvasók számára jelentenek külön örömet olvasás közben, a többség számára viszont a kicsit szellősebb, néha egész sorokat kihagyó tördelés a leginkább olvasható. Ez az idők során csak lazulni tud majd, mert a netes tördelési megoldások miatt egyre inkább hozzászokunk a szellősséghez, az egy tömbben szereplő szövegtől pedig egyre inkább borzadni fogunk akkor is, ha azokban vannak a legjobb részek elrejtve :).

E-könyv specialitás: dettó ugyanez, néha nyomj entert :).

#5. alapvetés – A kötőjel nem egyenlő a gondolatjellel

Tördeléshez kicsit is értők örök vesszőparipája, hogy a kötőjelet nem illik összetéveszteni a gondolatjellel, ugyanakkor azt is olvastam, hogy a gondolatjelet más néven nagykötőjelnek is nevezik. Mivel, hogy a gondolatjel kb. kétszer olyan hosszú vonal, mint a kötőjel. A gondolatjel gondolatközlést jelez előre, a kötőjel meg összeköti, teszem azt a kötőjellel összekötött szavakat. (Micsoda vaslogikám van, érzed? :)). Természetesen ennél jóval összetettebb és színesebb a dolog.

De lássuk a különbséget:

Kötőjel –

Gondolatjel –

gondolatjel - kötőjel

Részletesen innen informálódhatsz: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyk%C3%B6t%C5%91jel

Hogyan hívjuk elő a gondolatjelet kötőjel helyett?

Minden szövegszerkesztőben más módon, de én sosem tudom megjegyezni, ezért azt szoktam csinálni, hogy beírom a keresőbe, hogy gondolatjel, kijön első találatnak a fenti link, és onnan átmásolom a  szövegbe.
Egyébként pedig többnyire kötőjelet használok, remélem a tördelők nem vetnek a mókusok elé ez miatt.

Ugyanis, egyetlen szövegszerkesztőben kb. 100 féle betűtípus van, és az egyikben a gondolatjel pont akkora, mint a másikban a kötőjel… Kifejezetten vájt szeműek veszik csak észre az anomáliát – pl. kezdő írók, akik rendszeresen küzdenek a gondolatjel előcsalogatásával. (Ebbe a mondatba is gondolatjel kellett volna!)

Vegyél elő egy régi könyvet, olvass bele a párbeszédekbe: a gondolatok előtt olykor akkora gondolatjel van, hogy már kifejezetten zavaró.

Nézzen ki jól, legyen értelmezhető például a párbeszédeknél, hogy azok párbeszédek, és ennyi kezdésnek elég. (Igen, akkor is azt mondom, ha most száz tördelőszerkesztő néz rám csúnyán.)

E-könyv specialitás: ugyanez vonatkozik e-könyvekre is.

Külön megjegyzés: ez a magyar piacra vonatkozik, vannak piacok, ahol pl. a párbeszédet nem jelölik gondolatjellel!

Típushibák, amik még profi keze közül is ki tudnak kerülni

Anélkül, hogy nagyon mélyen belemennék a hibák taglalásába, álljon itt egy lista, mik szoktak előfordulni tipikusan.

  • Túl sok dőlt betűs szöveg. – Hogy mi a túl sok? Az, ha minden oldalon van több sornyi ilyen szöveg. (Dőlt, vagy más néven Italian.)

 

  • Túl sok vastagított szöveg oldalanként. (Félkövér, vagy más néven bold.)

 

  • (Túl sok zárójel. Ez ugyan alapvetően az író szándéka, de a zárójeles gondolatokat érdemes beleszőni a szövegbe nem zárójelesként, és minden nem szükséges zárójelet ki lehet iktatni.)

 

  • Túl szellős   szöveg. Profi tördelők be tudják állítani a betűk egymástól való távolságát, egy Wordben, vagy OpenOffice-ban erre nincs lehetőség.

 

  • Túl nagy sortávolság. Az 1,15 lehet egy alap sortávolság felnőtt Olvasók számára, illetve indokolt esetben az 1.5-ös, de ne ordítson már a könyvről, hogy az oldalszámot akartuk monumentálisabbá tenni!

 

  • Zsúfolt a könyv eleje. A könyv elején hagyj helyet a dedikálásnak, mert bár feleslegesnek tűnik két olyan oldal, ahol csak a neved és a könyv címe van, de hidd el, praktikus! Ezek után természetesen azonnal jöhet a lényegi tartalom, mellébeszélések nélkül. A tartalomjegyzék nyugodtan kerülhet a könyv végére!

 

  • A szakaszok, bekezdések között több sornyi üres rész. Egyértelműen a duzzasztás a célja, először még nem feltűnő, de a huszadiknál már morcos lesz az Olvasó.

Ha valamit kihagytam – amit akár gyakorló íróként, akár Olvasóként észrevettetek már máshol, másnál, vagy saját magatokon -, nyugodtan írjátok meg a hozzászólások között, frissítem vele a cikket!

Vidi Rita

13 Comments

  1. „…és nem tudok a fattyúsorokról sem semmit…”

    Fattyúsor: tördelési hiba, melynek eredményeképp vagy az oldal legutolsó sorában kezdődik egy bekezdés (özvegysor – előtte nem áll semmi), vagy egy oldal első sorába kerül a bekezdés utolsó sora (árvasor – utána nem áll semmi).

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Fattyúsor

    Ezenkívül az sem igazán jó, ha egy mondat, vagy elválasztott szó a következő oldalon folytatódik.

    • Köszi! Így már érthető!
      Nos, egy word-del, vagy openoffice-szal való tördelésnél ezekre iszonyú nehéz odafigyelni, mert enternyomogatással nem lehet ezt megoldani egyszerűen. 🙂

      • Szia Rita!

        Szerintem nem annyira macerás sem word-ben, sem openoffice-ban kiiktatni a fattyúsorokat, mivel jól látszik, hogy hova teszi a program az oldaltörést.

        Én azt szoktam csinálni, hogy amikor nagyjából kész a cikk, azaz lényegi változtatás már nem valószínű, akkor megvizsgálom a cikket az elejétől. Ha találok olyan oldalt, aminek az alján fattyúsor van, akkor beillesztek egy oldaltörést az előtte levő üres sorba. Ez az egyszerűbb és a gyakoribb eset, ráadásul szerintem nem komplikáltabb a kiiktatása, mint az enter nyomogatása.

        Ha egy bekezdésnek csak a vége csúszik át a következő oldal tetejére, az a macerásabb. Ilyenkor valahol a dokumentum bekezdés előtti részén szükséges egy olyan varázslat, ami lehetővé teszi, hogy az átcsúszott rész visszakerülhessen arra az oldalra, ahol a bekezdés többi része van. Szerkeszthetsz a szövegen (pl. kihagysz valamit, ami mégsem olyan fontos, esetleg kevesebb szót használva átfogalmazol egy vagy több részt), vagy átméretezheted a nyomtatási területet. Sajnos ez az a probléma, amire tudtommal nincs általános recept, csak masszív igény a kreativitásod használatára.

        Ha valaha próbáltál szöveget szerkeszteni LaTeX-ben, akkor talán érted, hogy miért mondom, hogy a word és az openoffice kezelése nem nehéz 😉

        Szép napot
        grid

  2. Kérem tisztelettel,

    Ez a gyorsan összedobott írás a szerkesztés alapjairól, remek is lenne, ha olyan betűtípust választana hozzá, ahol az Ű és Ő betűk nem lógnak ki a sorból. Mivel a betűkészletben nem szerepelnek, ezért a leginkább hozzá hasonló készletből egészíti ki – jelen esetben a blogba épített – szerkesztő.
    Ezek után ennek számlájára írom azt is, hogy – bár értem a szándékot – a gondolat-, és kötőjel közötti különbség például egyáltalán nem észlelhető.
    Nekem innen még hiányzik a bekezdések behúzására vonatkozó tanács, mivel legtöbbször azzal küzdök, hogy a tabulátor automatikusan nagyon nagy szünetet eredményez, így jobb híján megoldom pár üres karakterrel a sorok elején, minden tördelőszerkesztő legnagyobb rémületére.

    Egyébként minden tiszteletem az Öné, most is tanultam valami újat, a talpas betűket eddig nem is igazán figyeltem. Köszönöm a többi kortárs író nevében is, hogy lelkesen egyengeti utunkat, és a jobb agyféltekés tréninget, hogy megszülethettünk.

    • Tegeződjünk, jó? 🙂
      Kristóf, nálam az ő-ű betűk tökéletesen jelennek meg, fél napot ezzel molyoltunk, hogy jó legyen.
      Légyszi írd meg, hogy min nézed az oldalt (mobil? böngésző típus? bármi érdemi infó), hogy le tudjuk tesztelni, és tudjunk rajta állítani, ha szükséges!

      Bekezdések behúzása: ezt sosem használom, de szuper jó ötlet, beleteszem a cikkbe ezt is!
      Gondolat és kötőjel: pont erre akartam felhívni a figyelmet: gyakorlatilag betűtípus függő, hogy hogyan jelenik meg, de nyilván egy profi meg tudja oldani, hogy ne legyenek egyformák. A szövegszerkesztőben tényleg teljesült az, hogy a kötőjel fele akkora volt, mint a gondolatjel, itt a blogon pedig már egyformának jelenik meg, gyanítom, a kódban is ugyanaz lett a kettő. Persze az online felület ég és föld a nyomtatott könyvhöz, de még a digitális könyvhöz képest is.
      Az egyértelműség kedvéért kibővítem a cikket egy képpel is, hogy érzékelhető legyen a különbség!
      Köszönöm az észrevételeket! 🙂
      Rita

      • Kedves Rita és Kristóf!

        A bekezdések behúzását word-ben is és openoffice-ban is a felső vonalzón található bal oldali “tolókákkal” lehet állítani. (Ha megnyitjátok a programot, akkor a dokumentum képe fölötti vonalzó bal végénél vannak.)

        A vonalzón levő felső tolóka a bekezdések első sorának behúzásának mértékét állítja, miközben érintetlenül hagyja a bekezdés többi sorát. Ha ezt használjátok, akkor egyetlen tördelőszerkesztő sem fog hidegrázást kapni.

        Egyébként ha sokat dolgoztok ezen programok bármelyikével, akkor érdemes eljátszadozni a vonalzókkal, hogy lássátok, mennyire egyszerűen lehet velük manipulálni a dokumentumot anélkül, hogy extra karakterekkel váltanátok ki tördelési lépéseket 😉

        Szép napot
        grid

  3. Szia!

    Az ő és ű nálam is rosszul jelenik meg (win7, firefox). Ez attól függ, hogy a használ betűtípus az olvasó gépén telepítve van e. Az oldalon a Helvetica Neu az alap, ez kevés gépen találhat meg.

    A fattyú- és árvasorok kezelése word-ben a Bekezdés beállításaiban a Szövegbeosztás fülön megtalálható.

    Szintén a Bekezdés beállításaiban a Behúzás és térköz fülön be lehet állítani a bekezdés behúzásának mértékét. Akár az első, akár az összes sorra vonatkozóan.

    A betűk egymástól való távolsága a Betűtípus, Speciális fülön Térköz néven állítható.

    Ezek alkalmazhatóak stílusokra is de csak a kijelölt bekezdésre is, szövegrészre is. (Stílusokat egyébként is érdemes használni, mert egységesíti a megjelenést és egyszerűbbé teszi a megjelenésbeli változtatásokat)

    Libre Office most nincs telepítve nálam, így konkrét helyet nem tudok mondani, de biztos, hogy hasonló helyeken megtalálhatóak ezek a beállítások.

    • köszi, a betűtípussal kezdem! 🙂

    • Kedves Rita, alapvetésnek egész jó volt!

      Betűtípus: mindössze 3 betűtípus van, amely a számítógépek 99,9 %-án biztosan megtalálható. Ezek:
      Arial
      Verdana
      Times New Roman
      Aki webes felületre készül, ne használjon mást, ha biztos akar lenni benne, hogy az olvasója ugyanazt látja majd, mint ő maga. (Egyetértek, hogy képernyőre talpatlan betű a jó, olvasássegítő választás.)

      A betűk egymástól való távolsága nálam kicsit máshol van: Formátum – Betűtípus – Térköz és pozíció fül – Betűköz, ezt kell ritkítottra állítani, pontosan meghatározva, hogy mennyire legyen ritkított.

      A bekezdés első sorának behúzása tényleg fontos, enélkül nagyon gagyi a látvány. A tabulátor nem erre való! Tessék kipróbálni, hogy hogy néz ki, 0,5 és 0,9 cm közti érték ad kellemes látványt.

      A fattyú- és árvasorok eleve beállíthatók a Formátum – Bekezdés – Szövegbeosztás fülön, bepipálva a megfelelő mezőt. Így az egész szöveg mentesül ettől a hibától, hogy 1 sort levágjon a bekezdés elejéről vagy végéről, és közben már nem kell odafigyelni. Sőt alapbeállításként is lehet használni, és akkor minden új dokumentum ilyen lesz eleve.

      A sorköz értéke 1,15 cm-nél kellemes látványt nyújt, de 1,25-nél nagyobbat legfeljebb szakszövegben ajánlatos választani, irodalmi (“olvasnivaló”) szöveg esetén inkább kerülendő.

      Nem volt szó az igazításról, vagyis a szöveg bal és jobb margójának egy vonalba hozásáról. Itt található: Formátum – Bekezdés, és itt az igazításnál lehet választani, hogy balra igazított (vagyis hogy a bal margó egyvonalban van, de jobb oldalon minden sor különböző hosszúságú), középre igazított (címeknél ideális) vagy sorkizárt (vagyis a bal és jobb margó is egyvonalban) legyen. Irodalom számára a sorkizártat ajánlom, webes könnyed írásoknál, cikkeknél gyakoribb a balra igazított.

      Elválasztás: könyvszerű megjelenésnél célszerű elválasztást használni. Enélkül (ha sorkizárt igazítást használunk) egy-egy hosszabb szó, amint átugrik a következő sorba, az előző sorban hirtelen óriási szóközök fognak lyukként tátongani. Emiatt többhasábos szedésnél, vagy nem túl széles sorok esetén szinte kötelező az elválasztás alkalmazása.
      Az automata elválasztás (lásd: Eszközök – Nyelv – Elválasztás) majdnem mindig jó, de ellenőrizni kell, mert egyes összetett szavakat, illetve idegen szavakat tévesen választhat el. Ilyenkor kézi elválasztást kell használni erre a szóra.
      Ha a szóhoz, illetve számhoz kötőjellel kapcsolódik a rag, ami 1-2 betűnyi, lehetőleg ne kerüljön új sorba, nem szép. Ilyenkor normál kötőjel helyett nem törhető elválasztást használjunk, amit a Ctrl+Shift+kötőjel billentyűkombinációval helyezhetünk el.
      Ha egy számot valami hozzá szorosan tartozó követ, pl. mértékegység (pl. 25 km, 2 kg, de akár: 12 ember), szintén ügyeljünk rá, nehogy két külön sorba kerüljenek. Erre való a normál szóköz helyett a nem törhető szóköz, amelynek billentyűkombinációja ez: Ctrl+Shift+szóköz.

      A kötőjel, nagykötőjel és gondolatjel kérdése kicsit árnyaltabb annál, Rita, mint írod. Ez nem 2, hanem 3 különböző jel! Legrövidebb a kötőjel, ennél kb. másfélszer hosszabb a nagykötőjel, és kb. 2,5-szer hosszabb a gondolatjel. Megpróbálom idevarázsolni, remélem, sikerül: – – —
      Egy betűtípuson belül mindig 3 különböző hosszúságú lesz a 3 jel. Betűtípusokat meg egy szövegen belül csak kivételesen keverünk egymással.
      A kötőjelet mindenki tudja, mire való. A gondolatjelet is, csak sok lusta író nem keresi meg a megfelelő karaktert, nem gondolva arra, hogy ehelyett kötőjelet használni helyesírási hiba. (IGEN, AZ!!!)
      Wordben a gondolatjel könnyen megtalálható a következő billentyűkombinációval: Ctrl+Alt+mínuszjel (a numerikus billentyűzetről).
      Igényes irodalmi szöveg mindenképpen háromféle jelet fog használni. Az, hogy ez a régebbi könyvekre vonatkozik, csak annyiban igaz, hogy igényes irodalmi szöveg (igényes szerkesztéssel, igényes tördeléssel) manapság alig-alig akad.
      A nagykötőjel olyan speciális kötőjel, amelyet a helyesírási szabályok szerint bizonyos helyeken kell használnunk. A leggyakoribb eset, ha két szó vagy szám tól-ig viszonyban áll egymáshoz: pl. Budapest–Prága vasút, 6–8 óra között. Emellett ha két ország, nép vagy személy neve kapcsolódik össze, pl. lengyel–magyar barátság, Jónyer–Klampár kettős. (Remélem, látszik a különbség itt is, ha mégsem, bocs.)

      Ma egyre gyakoribb, sőt szinte általános, hogy a gondolatjel helyett nagykötőjelet használnak, itt most én is így használtam. Ez már nem számít hibának, és igénytelennek is csak a régi műveltségű, olvasott közönség találja (akik még könyvből tanultak olvasni és papírra írni, és még ma is többet olvasnak könyvet, mint blogot).
      A nagykötőjel így található meg legkönnyebben: Ctrl+mínuszjel (szintén a numerikus billentyűzeten).
      De gondolatjel helyett normál kötőjelet használni olyan csúnya helyesírási hiba, mint kisbetűvel írni, hogy vidi rita 🙂
      Írógépen két egymást követő kötőjelet volt szokás használni. A Word automata javítása is be van erre állítva, hogy a két kötőjelet gondolatjellé javítja, ha engedélyezzük neki.

      Open Office-szal még nem volt dolgom, nem tudom, hogy ott ugyanezek a billentyűkombinációk működnek-e.
      Remélem, hozzá tudtam tenni egy keveset. Innen autodidakta módon is tovább lehet még fejlődni.
      Sok sikert mindenkinek!

    • Hát, nálam sem látható a különbség a kötőjel és a nagykötőjel között. Úgy tűnik, a webszerkesztőd vagy a választott betűtípusod érzéketlen erre. Kár! (Kísérletképpen megpróbálhatnád átállítani Verdanára, hátha úgy megjelenik. S ha igen, akár úgy is hagyhatod.)

  4. “Profi tördelők be tudják állítani a betűk egymástól való távolságát, egy Wordben, vagy OpenOffice-ban erre nincs lehetőség.”
    –Van.
    Ez alapvető követelmény minden olyan szövegszerkesztőnél, ahol a szöveg formázására van szükség.
    Csak a formázási módszerek változnak programonként
    például:
    https://support.office.com/hu-hu/article/A-sz%C3%B6vegek-k%C3%B6z%C3%B6tti-t%C3%A9rk%C3%B6z%C3%B6k-m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1sa-e9b96011-1c42-45c0-ad8f-e8a6e4a33462?ui=hu-HU&rs=hu-HU&ad=HU

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.