Marketing szövegírás 2 – A címsor és az alcímek hatalma

Miért nem úgy kezdődnek az izgalmas mozifilmek, hogy kiáll egy ember a vászon elé, és üdvözli a közönséget, és nagyjából elmeséli, hogy miről is fog szólni a film, és majd melyik percekben kell nagyon figyelni?

Miért nem úgy kezdődnek a fantasztikus koncertek, hogy az előadók leülnek egy-egy kisszékre és elmesélik a banda alapításának történetét?

Miért nem lehet akárhogyan kezdeni a szövegeket, és miért van szükségünk figyelemfelkeltő, megragadó, esetleg ledöbbentő címsorOKra?

Mert a nézőt, hallgatót, olvasót senki más élete nem érdekli, csak az ő sajátja, és semmi más nem érdekli, csak ami róla szól, és ami megmozgatja még a zsigereit is!

A néző, hallgató, és esetünkben az olvasó figyelmetlen. Annyi inger éri nap mint nap, hogy már megtanulta a füle botját se mozdítani. Ha elmegy egy moziba, akkor látványt és izgalmakat akar, meg érzelmek ide-oda csordulását, és azt az élményt, hogy átmenetileg valaki más életébe-helyzetébe képzelheti magát, és közben azt is elfelejthette, hogy milyen napszak van odakinn.

Kapcsolódó cikkünk:

Marketing szövegírás 1 – A végtelenül elavult AIDA modell

Ha elmegy egy koncertre, akkor meg a testén is áthatoló hangerőt és a zene mindent átitató erejét akarja, nem pedig kedélyes cseverészést. Azt majd megnézi inkább tévében, meg a Youtube-on, hogy mi volt a zenekar előélete, de az is lehet, hogy már pontosan tudja, mert egész életében a rajongójuk volt.

A weboldalakon meg az emberek semmi mást nem akarnak, mint információt, választ a kínzó kérdéseikre, magyarázatot a feltevéseikre, visszaigazolást az általuk képzeltekről, vagy épp cáfolatot a kétségeikre.

Ó, igen, megnézik a videókat, végigböngészik a képeket, és bátran letöltenek mindent – inkább vakmerően –, amit csak eléjük rakunk, de amikor az ő nem tudatos céljuk ütközik a mi nagyon is tudatos célunkkal, akkor semmit sem bízhatunk a véletlenre.

A címsorok a szövegszerkesztőkben az olyan stílusú szövegek, amikkel a főcímeket és az alcímeket szoktuk formázni.

A marketing szövegírásban is címsoroknak hívjuk azokat a figyelemmegragadó, unalmat még véletlenül sem okozó nagyon kitalált mondatokat, amiket ki is emelünk a szövegből, hogy még ütősebb hatást érjünk el velük.

Hogyan keressünk 1 millió forintot munka nélkül?

Ez címsor. Két okból: főként a mondanivalója és másként a kinézete miatt is. Egy ilyen szövegezésű mondat címsor HATÁSÚ akkor is, ha ugyanilyen kis betűkkel szedjük, mint a sima szöveget, de több, mint száz évnyi marketingkutatás bebizonyította, hogy a nagyobb betűkkel szedett szövegekre jobban odafigyelünk. És kész.

Lehet próbálkozni nem nagy betűvel szedni a figyelemfelkeltést célzó szövegeinket, de felesleges erőlködni a meleg víz feltalálásával, mert az már fel van találva.

Téged is frusztrál, hogy hó végére kong a pénztárcád az ürességtől?

Te is azt figyeled már fizetés után 4 nappal, hogy mikor fordul mínuszba az egyenleged?

Bár ezek is címsornak látszó szövegek, de ha nagyon profik akarunk lenni a marketing szövegírásban, akkor meg kell tanulnunk az ALCÍM kifejezést is.

A címsort a szövegszerkesztőben Címsor 1 nevű kiemeléssel tüntettem ki, az iménti kettőt pedig Címsor 2 kiemeléssel. Ezek a html alapú weboldalakon a H1 és H2 címsoroknak – kiemelésnek – felelnek meg.

De még mielőtt bárki azt gondolná, hogy megismerte a marketing szövegírás Szent Grálját, és végre érti, hogy mitől is működik egy marketing szöveg – jelesül a kiemelésektől –, akkor most gyorsan ki kell ábrándítanom az ilyen gondolatokat fejükben forgató olvasókat, mert bár van jelentősége a kiemelésnek – szedésnek –, de nem a kiemelés ad el.

Hanem csakis a szöveg.

A kiemelés az a plusz, ami támogatja a szöveget. Ha nem emeljük ki az oldalunkból a kulcsfontosságú mondanivalókat, akkor a szöveget egyáltalán nem olvasó, hanem leginkább csak a szöveget pásztázó látogatóinknál nem érjük el a kívánt hatást: nem fogunk nekik eladni, mert nem kattannak be a fejükben azok a dolgok, amiknek be kell kattanniuk, hogy a végére kattintsanak is. (Bocs.:))

Nézzük meg együtt ezt a három kérdést, amit Címsor 1-ként és Címsor 2-ként tálaltam itt fentebb:

Hogyan keressünk 1 millió forintot munka nélkül?

Téged is frusztrál, hogy hó végére kong a pénztárcád az ürességtől?

Te is azt figyeled már fizetés után 4 nappal, hogy mikor fordul mínuszba az egyenleged?

 

Először is: ezek miért kérdések?

Miért nem így írtam ezeket?

1 millió forint megkeresése munka nélkül

Mindenkit frusztrál, hogy hó végére kong a pénztárcája az ürességtől.

Sokan figyelik már négy nappal a fizetés után, hogy mikor fordul mínuszba az egyenlegük.

 

Működhetnek a kijelentő mondatok is. Megállapítunk valamit, aztán az olvasó vagy azonosul vele, vagy sem.

De gondolj bele, amikor el akarod tartani a családodat, amikor el akarod kápráztatni az ismerőseidet a gazdagságoddal, amikor a sárga irigységbe akarod taszítani a konkurenseidet az eredményeiddel, akkor megengedheted magadnak, hogy sután-bután írd meg az életbe vágóan fontos szövegeidet?

Te lehet, hogy megengeded magadnak, de láttál már ilyesmit vérprofi marketingestől?
Láttál már unalmasan összerakott szöveget milliókat hozni? Mert én nem, pedig ebből élek 10 éve.

A jobb agyféltekés kreatív írás képzéseink zászlóshajóján, az Író születiken elmondjuk azt, hogy az írói szakma csúcs az, amikor úgy be tudod vonni az olvasót, hogy nem akarja letenni a könyvet, de nem azért, mert szórakoztatót írtál, és mert azonosul a szereplőkkel, hanem azért, mert EGYÜTT DOLGOZIK a műveddel.

Gondolkodik! Következtet, hogy vajon mi fog történni a következő oldalon. Vajon ki a gyilkos? Vajon mikor fogja a hősnő végre egy kanál vízben megfojtani a legfőbb ellenségét?

Nem egyszerűen csak jelen van, hanem RÉSZESE a történetnek. Nem megfigyelő, hanem Ő MAGA a sztori része.

A marketing szövegnek is ez a legfőbb célja – mármint a JÓ marketing szövegnek, mert lehet ezt rosszul is csinálni.

Meg tudok neked írni kísértetiesen hasonló szövegeket, szinte szó szerint azonos szóhasználattal, úgy, hogy az egyik működni fog, a másik nem.

Azért, mert a működő marketing szövegek minden trükköt bevetnek azért, hogy MŰKÖDJENEK. Durva, igaz? Attól működnek, hogy minden bennük van, amitől működnek. De hogy még szájbarágósabb legyen: semmi nem hiányzik belőlük, amiknek benne kell lenniük.

A marketing szövegírás csúcsa az – mint a szépirodalomnál is –, hogy elérjük azt, hogy az olvasónk velünk gondolkozzon.

Nagyon pihent, nagyon unatkozó olvasók még a nagyon általános, még véletlenül sem róla szóló mondanivalóval is tud pillanatokra azonosulni, de ha semmit nem akarunk a véletlenre bízni, akkor azt kell elérnünk, hogy azt gondolja, hogy mi pontosan róla beszélünk. Igen, róla, Kiss Piroskáról, és Tóth Lajosról, és Szabó Erzsébetről. Ahány olvasó, mindnek – illetve minél többeknek – kell azt érezniük, hogy róluk és HOZZÁJUK szól a szöveg.

Ezt kizárólag két dologgal lehet elérni:

– A problémájukról vagy a vágyaikról kell beszélni – vagy kapjanak a szívükhöz, vagy csillanjon fel a szemük.

– Kérdezni kell.

Mekkora nagy titok, igaz?

A kérdések viszik előre a világot.
A kérdések viszik előre az olvasót abba a gondolati utcába, aminek a végén vásárolni fog.

Ha nem kérdezel, nem megy be az utcába.
Ha kérdezel, megy veled, követ téged, ahova vezeted.

Ezért kell a címsorokban kérdezni!
Szó szerint belekérdezni a legégetőbb problémájának a kellős közepébe.

Neked is hasogat a hátad egy hosszú nap után, és a te orvosod sem tud vele mit kezdeni?

Mit adhatunk el ilyen szöveggel? Könyvet, információt, torna-dvd-t, hidro-kezelést, krémet, tapaszt, életmódváltást, pirulát, masszázst, egészség coachingot, magánrendelő megnyitását, jóga-bérletet, stb.

Mit nem adhatunk el ilyen szöveggel? Olyasmit, aminek egyáltalán nincs köze a hátfájáshoz.

A dolog úgy szokott működni, hogy van valamink, amit el akarunk adni.

Ki kell találnunk, hogy mi az a legeslegégetőbb probléma, amivel az ügyfeleink küzdenek. A probléma sokrétű lehet, és az is lehet, hogy egy fontos problémát nehéz kommunikálni, míg egy másikat meg könnyebb. Nem biztos, hogy a legdurvább, legsúlyosabb esetekre kell koncentrálnunk, hanem sokkal inkább lehetséges, hogy az általános probléma megragadásával fogjuk elérni a legjobb eredményeket.

Akárhogy is van, le kell tesztelni.

De hogy van ez a címsorral és az alcímmel?

A címsorban vagy a főproblémára – vagy épp a legáltalánosabbra, hogy sokakat elérjünk vele – kérdezünk rá, ami azonnal megragadja a figyelmet.

Ez a címsor dolga: figyelem megragadása. Semmi más.

Ha megvan a figyelem, az olvasó elméje keresi a kapaszkodót, és automatikusan olvas tovább. Ez tényleg egy automatizmus az olvasni tudó embereknél, tehát túlságosan erőlködni nem kell a folytatással, de ha jól akarjuk felépíteni a szöveget, akkor természetesen ezt sem bízzuk a véletlenre.

Szóval, megvan az olvasó figyelme – fáj a háta, bizony, nagyon is –, és automatikusan olvasna tovább, illetve a felütés mikéntje – ahogy beközölted a problémáját a kicsi arcocskájába – már várakozásokat is ébreszt benne.

Elkezdhetsz beszélni a folytatásban tök általános dolgokról, de az a legjobb, ha még tovább árnyalod a képet, és tovább beszélsz a problémáról, kicsit másabb megközelítésben, de olyan megközelítésben, ami rá, az olvasóra igaz lesz majd.

Olyan alcímeket érdemes tehát a főcímsor alá írni, amik továbbra is kérdések, és olyan hatást érnek el, hogy az olvasó ELKEZD ÖNTUDATLANUL IS BÓLOGATNI.

Habitustól függően így reagálhatnak magukban az olvasók, ha jól vannak megírva  az alcímek:

– Nahát, mintha ez rólam szólna…
– Naneee, hát ezt rólam írták!
– Basszus, ennek minden szava igaz, jááááájjjjj, mi lesz itt!

A címsor megragadja a figyelmet, az alcímek pedig rámutatnak, hogy igen, ez RÓLAD szól barátocskám!

Hány alcím legyen a főcímsor alatt?

Legalább egy. Alcím nélkül is működhet a szöveg, de kezdők jobban boldogulnak, ha alcímeket használnak, és gyorsabban jönnek majd az eredmények. Három alcímnél több ne legyen, mert szétforgácsolódik a szöveg hatásának ereje.

Milyen hosszú legyen a főcímsor?

Kezdésnek NE legyen túl hosszú, és ne tartalmazzon túl sok adatot. A hosszú mondatok ritkán ütősek, márpedig nekünk ütősnek kell lennünk, vagy vérpofi szövegírónak (a szövegírás oldalunkon például hosszú a címsor, és a klasszikus alcím sem kérdés, de ennek az az oka, hogy hirdetésből jönnek ide a látogatók, és tudatosítani kell bennük, hogy jó helyen járnak. Itt is volt már rövidebb a címsor, és más az oldal eleje. Hónapok alatt alakult ilyenné).

Milyen hosszúak legyenek az alcímek?

Itt is próbálj meg kezdetben a rövidségre, de legfőképp a határozottságra törekedni, és főként hagyd a mellébeszélést! Dumálni lesz időd lejjebb majd – később az oldalon –, itt a problématudatot kell elmélyítened az alcímekben, nem pedig Ádámtól-Évától kezdeni egy hosszú sztorit.

Hogyan és mivel kell folytatni a szöveget, ha már megvannak a címsorok?

Erről majd legközelebb mesélek 🙂

Összefoglalva ezt a röpke kis cikket:

Címsor= figyelem megragadása, de vasmarokkal ám!

Alcím(ek)=problématudat mélyítése, de nem kesztyűs kézzel.

Nemsokára folytatjuk!

Vidi Rita

Ui.: Miért úgy kezdődött a cikk, ahogy…? 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.